Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Kocsis E.–Bugyi B.–Végh J.: Magyar úttörők a röntgen-cső továbbfejlesztésében és alkalmazásában

lek. (Annak illusztrálására, milyen lehetett egy 80 évvel ezelőtti röntgenlaboratórium, bemutatunk néhány külföldi felvételt 1896-ból (5., 6. ábra). Hőgyes hangsúlyozta, hogy a csontváz „fotografálás" in vivo is elvégezhető lévén, a csonttörések és -ficamok kimutatására lehetőség fog nyílni. Megfelelő eljárások révén majd láthatóak lesznek a belső szervek is. „A sugaraknak, amelyeknek kétségtelenül kémiai hatásuk is van, therapeutikai tekintetben is szerepük lesz az orvostudományban" — mondotta Hőgyes, felvetve ezzel a diagnosztika mellett a terápiás lehetőségeket is. Dóllinger Gyula — mint sebész — ugyancsak az Orvosi Egyesület 1896. február 8-i ülésén söréttől eltalált ember kezéről készített felvételt mutatott be, amely alapján sikeres műtéttel eltávolította a söréteket. Ezt nevezhetjük az első diagnosztikai célzattal készített röntgenfelvételeknek Magyarországon. (Egy ilyen felvételt mutat be a 7. ábra.) Réczey Imre a Közkórházi Orvostársulatban ugyancsak Klupáthy által készített képeket mutatott be. Egyiken a mutatóujj phalanxában a kúp alakú golyó, sőt még a magával ragadott csontszilánk is kitűnően látszik, a másikon egy ficamodott könyök nyújt „klinikai oktatásra is igen alkalmas képet, amennyiben ritka tisztasággal mutatja a csontváz helyzetét ezen ficamodási alaknál". Ugyanebben az évben Scholz Károly szemész professzor „Idegen test lokalizációja szemben" című előadásával megvetette a magyar szemészeti röntgen-diagnosztika alapjait. Baross Ernő tollából az „Orvosi Hetilap" három folytatásban már összefoglaló cikket közöl a röntgenológia orvosi vonatkozású haladásáról (9). Ebben német közlések alapján már figyelmeztet a röntgensugarak gyulladást, égést és a hajszőrzet kihullását előidéző tulajdonságára. A Kiss Károly röntgenlabor tevékenysége Kiss Károly röntgenlaboratóriumában megfordultak a legnevesebb orvostanárok, így Bókay János, Korányi Frigyes, Kéthly Károly, Horváth Mihály stb. és a vitás esetek során egy-egy érdekes konzílium eredménye a napilapokba is belekerült. A Sebészeti Klinika csontsérült betegeit ide küldték vizsgálatra. Kissnek sikerült először gipszkötésen keresztül jól érzékelhető röntgenképet készítenie, ő szabadalmaztatta az első trochoszkópot fekvő betegek vizsgálatára és röntgen műtétek céljára. Fotografált csont tbc-t, ízületi gyulladásokat, hólyagkövet, terhességet, készített fogfelvételeket, végzett mellkasi és kontrasztanyag nélkül hasüreg átvilágítást is. Felismerte a röntgenvizsgálat jelentőségét a törvényszéki orvostanban és erről a jogászoknak előadást tartott. Foglalkozott az emlőrák, a bőrfarkas, az anyajegy és arcidegzsába sugaras kezelésével és a röntgensugárzás epiláló hatásával is. Széles körű munkássága eredményeként a honvédség elrendelte, hogy tagjai a katonai alkalmasság céljából, vagy sérülések felderítésére a röntgent igénybe vegyék. Kiss nem vádolható kontárkodással, mert a betegeket mindig orvos kísérte el a röntgenvizsgálatokhoz és az mondott véleményt is. Megható lelkesedéssel országszerte számtalan előadást tartott az orvosi röntgenvizsgálat népszerűsítésére. Kitűnő szónoki tehetségével elragadta hallgatóságát és