Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Kocsis E.–Bugyi B.–Végh J.: Magyar úttörők a röntgen-cső továbbfejlesztésében és alkalmazásában

jelentős külföldi megrendeléseknek is eleget tett. A műhely felszereltségéről képet alkothatunk magunknak egy francia üvegfúvó műhelyről közölt korabeli felvétel alapján (3. ábra). A képen jól látható, hogy az üveget alakító személy előtt remek fújtató láng van, amit az egyik lábbal hajtott kovácsfújtató és az asztal alatt elhelyezett puffer tartály biztosít. (Ilyen fújtató a jelenlegi Puskin utcai tud. egyetemi üvegtechnikai műhelyben Bucsek bácsinál néhány évvel ezelőtt még működőképes volt! — Szabó Dezső műegy. üvegtechnikai műhely vezetőjének közlése szerint.) Kiss Károly üvegtechnikai találmányait a külföldi szakemberek is nagyra értékelték az 1894-ben Budapesten rendezett nemzetközi kémiai kongresszuson. Ez a magyarországi kémia már akkor is meglevő jó hírét bizonyítja! Eötvös Loránd is felfigyelt a fiatal tudós munkásságára és megbízta, hogy torziós ingájához készítsen csavarodásmentes felfüggesztő huzalt. Kiss K. ötletes módon, olvasztott kvarcból, húzott szállal biztosította az Eötvös-inga szabatos működését. Ez a felfedezése, mint annyi más magyar tudós találmánya, feledésbe ment és halála után külföldi szabadalomként bukkant ismét elő. Az első magyarországi kísérletek Az elmondottak alapján érthető, hogy a Bécshez közelfekvő Budapesten feltehetőleg már másnap olvasták a Röntgen felfedezéséről szóló újságcikket és a Tud. Egy. mai kísérleti fizikai intézetében Eötvös L. azonnal el tudta végeztetni Klupáthy Jenő és Pékár Dezső magántanárokkal a Röntgen-féle kísérleteket. Különféle testekről készíttetett felvételeket, köztük a saját kezéről is. (A Term. Tud. Közlöny 1896 januári (!) füzetében Wartha Vince műegyetemi tanár részletes, népszerű ismertetés mellett közölte ez a felvételt!) Ezekről a kísérletekről számolt be a pesti sajtó két nappal a bécsi hír után, január 8-án. A híradás fontosságát bizonyítja, hogy a pesti levelező Klupáthy vizsgálatairól Londonba is táviratot küldött (jan. 9.), onnan pedig a jan. 11-én New Yorkba küldött távirat ad hírt arról a tényről, hogy a pesti fizikus Klupáthy J. megismételte és megerősítette Röntgen kísérleteit az X-sugarakkal. Szép eredményeiről 1896. január 16-án, tehát egy héttel Röntgen würzburgi előadása előtt, nagy közönség jelenlétében számolt be a Matematikai és Fizikai Társulatban (5). Hogy milyen hamar felismerte a magyar tudományos társadalom Röntgen felfedezésének jelentőségét, azt bizonyítják Eötvös Lorándnak a fenti ülésen elhangzott elnöki megnyitó szavai: „A hír, hogy mai ülésünkön láthatók lesznek Röntgen kísérletei, melyeknek leírása minden olvasó ember képzeletét megragadva, szerzőjük nevét az egész művelt világban egyszerre híressé tette, díszes vendégkoszorút gyűjtött máskor csak tagjaink által felkeresett otthonunkba." E kor másik nagy fizikus egyénisége Károly Iréneusz József Nagyváradon 1896. február elején ismételte meg a kísérleteket (11). Ezek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy sok más országot megelőzve Magyarországon világviszonylatban is az elsők között — hacsak nem elsőként! — indult el a röntgen sugarakkal történő kísérletezés. A későbbiekben — de még mindig 1896-ban — Pékár Dezső sztereoszkópos röntgen-képeket készített békáról, kinyitott és ökölbe szorított kézről stb. A képek