Technikatörténeti szemle 10. (1978)
A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Zsdánszky K.–Hizó J.: Ionizáló sugárzások metrológiája
ZSDÁNSZKY KÁLMÁN—HIZŐ JÓZSEF* IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK METROLOGIA JA 1. Bevezetés A metrológiának egyik legfiatalabb ága az ionizáló sugárzások mérése. Létrejöttét a századforduló előtt közvetlenül felfedezett röntgensugárzás és radioaktivitás idézte elő. Valójában azonban csak az 1910-es és 1920-as évektől számítjuk kezdetét, amikor a világ legnagyobb országaiban már megvalósították az ionizáló sugárzás mérésének etalonjait. 2. A sugárfizikai mértékegységek kialakulása A sugárfizikai mértékegységek kialakulása során két új fizikai mennyiség etalonjainak létesítésére volt szükség. A radioaktivitás mértékegységeként 1910-ben a Nemzetközi Rádium Etalon Bizottság a curie egységet vezette be, amely az 1 g bomlástermékeivel egyensúlyban levő rádium aktivitása volt. így tehát a radioaktivitás etalonjának megvalósítását abban az időben tömegmérésre vezették vissza. 1911-ben — egymástól függetlenül — M. Curie Párizsban és 0. Hönigschmid Bécsben készítette az első tömegmérésen alapuló rádium etalonokat. A Maria Curie által készített rádium etalont 1912-ben hivatalos nemzetközi etalonként, a Hönigschmid által készített példányok közül pedig egyiket hivatalos nemzetközi pótetalonként fogadták el. Az előbbit Párizsban a Pierre Curie Intézetben, utóbbit pedig Bécsben a Rádium Intézetben őrzik. Egészen 1950-ig ezek voltak a radioaktivitás elsődleges etalonjai. Ekkor ugyanis az anyag tömegétől független meghatározást fogadtak el a radioaktivitás egységeként. Eszerint 1 curie az aktivitása annak az anyagnak, amelyben másodpercenként 3,7-10 10 bomlás megy végbe. Ennek és a SI rendszerben 1975-ben jóváhagyott meghatározásnak megfelelően a radioaktivitás mérésének elsődleges etalonjai olyan berendezések lettek, amelyekkel a másodpercenkénti bomlások száma mérhető. A másik sugárfizikai mennyiség a sugárdózis. Ennek a kifejezésére azt az energiamennyiséget (dózist) választották, amelyet a besugárzott anyag a besugárzás időtartama alatt elnyelt. Az elnyelt energia mérése kaloriméterrel történhet. Az elnyelt energia következtében fellépő nagyon kis hőmérséklet-növekedés kellő pontosságú * Országos Mérésügyi Hivatal, Budapest
