Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Zsdánszky K.–Hizó J.: Ionizáló sugárzások metrológiája

mérése azonban kezdetben még leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött. Ezért az elnyelt dózis helyett a besugárzási dózis, az úgynevezett röntgen egység etalonjait valósították meg, amely a sugárzás hatására levegőben bekövetkező ionizáció mérésén alapul. Ezt a mértékegységet 1925-ben fogadták el a Sugárfizikai Mértékegységek ós Mérések Nemzetközi Bizottságának — angol néven az „International Commission on Radiation Units and Measurements" (ICRU) — javaslatára. A besugárzási dózis meghatározása és elnevezése azóta többször változott ugyan, de a mérésére szolgáló elsődleges etalon berendezések ma is olyan ionizációs kamrák, amelyek meghatározott térfogatú levegőben a sugárzás hatására keletkező ionok összegyűjtésére és mérésére alkalmasak. Az így létrejövő nagyon kis 10-12 A nagyságrendű ionizációs áramok precíziós mérésére alkalmas mérőeszközök azonban jelentős változáson mentek át a technikai lehetőségek fejlődésével. Ugyancsak új lehetőségek nyíltak az elnyelt dózis mérésére szolgáló kaloriméterek megvalósítására az elektronika korszerű eszközeinek felhasználásával. 3. Az ionizáló sugár etalon-módszereinek hagyományai Magyarországon Az ionizáló sugárzás hosszú idejű, kizárólag gyógyászati alkalmazása nem csupán mértékegységek kialakulását befolyásolta, de az egységek mérési módszereit és etalonjait is egészségügyi tudományos kutatóintézetekben dolgozták ki először. Csak később, az ionizáló sugárzás szélesebb körű alkalmazásával kezdtek a metoerológiai intézetek is ilyen etalonokat megvalósítani, abból a célból, hogy egy országon belül az egységes mérés biztosítva legyen. Magyarországon az első berendezés a röntgen egység abszolút mérésére 1938-ban Bozóky László konstrukciója alapján készült el az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet Fizikai Osztályán. Ez a berendezés egy ún. szabadlevegős rendszerű, hordó alakú ionizációs kamra. A szabadlevegős elnevezés arra utal, hogy a sugárnyaláb nem ütközik a levegőtől eltérő atomokba, amikor az ionizációs kamra terébe belép, illetve amikor onnan kilép. Ezáltal lehetővé válik a definíciónak megfelelően a sugárzásnak csak a levegővel való kölcsönhatásából származó ionizáiónak a mérése. Az ilyen szabadlevegős rendszerű ionizációs kamrák elvileg ma is így működnek, csak konstrukciós megoldásban különböznek ettől a kamrától, amely évtizedeken át ellátta az orvosi dozimetria egységességének a feladatát és amely még ma is használatban van az Országos Onkológiai Intézet Fizikai Osztályán. Az aktivitás etalonjaiként az említett intézetben rádiumetalonokat használtak. Az esetleges sugárszennyezések mérésére ugyancsak Bozóky László egy kerekeken guruló, sugárzásmérőt dolgozott ki. Ez a berendezés a mai zsebben hordozható sugárzásmérők őse. Jelenleg az Országos Onkológiai Intézetben található. 4. Az ionizáló sugárzás mérésének bevezetése a magyar mérésügy területén A felszabadulás után az ionizáló sugárzások alkalmazása ugrásszerűen növekedett Magyarországon. Az 1950-es években a gyorsan fejlődő magyar nukleáris műszeripar nálunk is sürgette az ionizáló sugárzások egységes mérésének biztosítását.