Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Szekeres J.: A hosszúság mértékegységének története

idomszerként használható, szerszámgépeken pontos beállításra, élvonalzóval sík felü­letek mérésére, sinus vonalzóval szögek ellenőrzésére használható. Nagyon fontos a mérőhasábok hosszának rendszeres ellenőrzése, ehhez etalonokat közvetlen fényhul­lámhosszal 100 mm-ig tudunk mérni, így az alapmérték mérőhasábok vizsgálatát végezzük el, vagyis a vállalati alapmértékek összehasonlító méréséhez képezünk eta­lonokat. A fényinterferenciás mérés bonyolult és hosszadalmas, a mérés pontossága néhány század mikrométer. Ilyen pontosságra az iparban nincs szükség, de ha van, akkor azt külön kérésre elvégezzük. A vállalati alapmértékek vizsgálata összehason­lító méréssel történik, ahol a pontosság tized mikrométer. A vállalati normálok to­vábbszármaztatása az üzemi MEO-ban történik, ahol a pontosság általában néhány tized mikrométer. Mire a méret a munkadarabra kerül, ott van a mikrométer pontos­ság, ami ma már megkövetelt. így igyekszünk betartani azt az elvet, hogy az ellen­őrző műszernek egy nagyságrenddel nagyobb pontosságot kell biztosítani. A 100 mm feletti mérőhasábok közvetlen fényhullámhosszal való mérését a leningrádi Mengye­lejev Intézet végzi részünkre á Fabry—Perot-féle etalon felhasználásával, mert ilyen komparátorral nem rendelkezünk. Ugyancsak nincs olyan felszerelésünk, amellyel a végvonásos mértékeknek a fény hullámhosszúsággal való összehasonlítását tudnánk elvégezni, ezt szintén a leningrádi intézet végzi. Alapmértékeink vizsgálatát időszakonként a párizsi Nemzetközi Mértékügyi In­tézet is elvégzi s a mérési eredmények teljesen megnyugtatóak. A KGST-országok közötti úgynevezett „körösszehasonlító mérések"-ben is részt veszünk, ami abból áll, hogy egy azonos mérőhasábot különböző országok, különböző műszereivel meg­mérnek. A magyar mérések teljesen beleillenek a mérési sorozatba. A KGST együttműködésnek számunkra sok előnye van. A hosszmérés nagy pontosságú műszerei igen sokba kerülnek s azok beszerzésére nincs anyagi lehetősé­günk. A KGST-n belül a Szovjetunió rendelkezik ezekkel a felszerelésekkel és idő­szakonként elvégzi részünkre az alapméréseket. Megnyugtató, hogy hiányos felszere­lésünk ellenére is biztosítani tudjuk országon belül és nemzetközileg is a hosszmérés egységességét. Most még röviden a modern hosszmérés nagy pontosságú műszereit ismertetem. A rohamos tudományos-technikai fejlődés egyre pontosabb mérést igény el s ez alap­vető jellege miatt fokozott mértékben a hosszmérésre vonatkozik. Ma már nemcsak a kész munkadarabok és etalonok pontos mérésére van szükség, hanem a modern automatizált gyártástechnológia az előállítás folyamatában is igényli a pontos és folyamatos hosszmérést. Ezért az utóbbi időben rohamosan elter­jedtek a pneumatikus és az elektronika fejlődésével az induktív mérőfejes hosszmérők, előtérbe kerültek azok előnyei. Az OMH is rendelkezik olyan digitals mérőhasáb­vizsgáló műszerrel, amelynél a mérést induktív mérőfejek végzik. A fokozott pontosság mellett újabb követelmény, hogy a mérés aiutomatikusan legyen elvégezhető. A pontosság és az automatizálás szempontjainak kielégítését az automatikus laser-interferométer biztosítja. Alkalmazását 3 fő tényező segítette elő: 1. Michelson a fényinterferencia felhasználásával a hosszetalont — az ősmétert — egy természetes etalonra, a fény hullámhosszára vezette vissza s az interferométer­ben csíkszámlálással végezte el a hosszúságmérést. 2. A nagy koherenciája laser fényforrás alkalmazása megszüntette a Michelson interferometer eddigi korlátait és a csíkszámlálás folyamatos elvégzését nagy távol­ságon is lehetővé tette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom