Technikatörténeti szemle 9. (1977)
A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Karner M.: A hőelemes és pirométeres mérések történetéről
PÉCHEUX megkísérelte a tiszta Ni-Cu elemet is, de 230.. .390° G között rendellenességet, a Ni molekuláris átalakulását tapasztalta. Ezt a hibát különböző ötvözetekkel küszöbölték ki. Az amerikai HOSKINS cégnél létrehozták a NiCr-Ni hőelemet, melynek termofeszültsége kb. négyszer nagyobb a szokásos PtRh-Pt hőelemnél, és linearitása is sokkal jobb. Nehézség adódott az ötvözött hőelemek gyártásánál, az összetétel és az ebből következő termofeszültség-hőmérséklet összefüggés reprodukálásában. A HERAEUS laboratóriumában GEIBEL hozzáfogott új nemesfém hőelemek kutatásához. Eredmény a Pd 40 Au 6 o-Pt hőelem lett, amely 1000 °C-nál négyszer akkora feszültséget ad, mint a szokásos PtRh-Pt. Ez tekinthető a pallaplat hőelem ősének. Ezen a területen egy magyar kutató nevével találkoztam, Hevesi György-évei, aki WOLFF-fal együtt 1910-ben közölte az Ag-Ni hőelem tulajdonságait. Hidegpont A múlt században a hőelemszálak és mérővezeték csatlakozási pontját a nagy pontosságú laboratóriumi méréseknél higanycsészécskékbe és egy közös petroleumfürdőbe merítették, melynek hőmérsékletét higanyos hőmérővel mérték (BARUS). A mért termofeszültséget 20 °C hidegponthőmérsékletre adták meg (1. ábra). Később (1906) a laboratóriumi méréseknél egyeduralkodó lett az olvadójeges hidegpont, ami ma is a hőelemes skála vonatkoztatási pontja. Az ipari méréseknél a leolvasóműszer árammentes állapotához általában a 20 °C-os környezethőmérsékletet írták. BRISTOL készített (1906 körül) automatikus szabályozást a hidegponthőmérséklet változásának kompenzálására. Ezt a megoldást mutatja a 2. ábra. A hidegpont hőmérsékletét higanyos hőmérő érzékeli, melynek mérőkapillárisába vékony Pt huzal-hurok nyúlik be. A hőmérséklet változására a kompenzátor több vagy kevesebb ellenállást kapcsol a mérőkörbe. A hidegpont kompenzációra még nagyon sok megoldás (találmány) született, amire most nem térhetek ki. BRISTOL-tól származik a kompenzációs vezeték használatának bevezetése (1906). A drága PtRh-Pt hőelemet olcsóbb, nem-nemesfém hőelemanyagokkal toldotta meg a kemencefaltól a hidegpontig, olyanokkal, melyek termofeszültséghőmérséklet összefüggése a kemencefal hőmérsékleténél megegyezik a mérő hőelemével. A következő ábrákon (3., 4. ábra) bemutatok néhány századeleji hőelemkonstrukciót. Ezek nagyon hasonlítanak a ma használatosakhoz, feltűnő különbség az, hogy nincs a hőelemszerelvénynek izotermáló feje. mV mérők A termofeszültséget mérő műszerek (mV mérők) fejlődéstörténete egybeesik az egyéb célra használt villamosműszerek történetével. Ugyanazok a fiziku-
