Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pesti vízvezeték tervei (1857–1868)
veszti. Förster Ígéretet tett arra, hogy 2 éven belül megkezdi a vizmü építését, és 9 hónapon belül létrehozza a részvénytársasagot. A szerződést 1857. augusztus 5-én Augusz, a budai Helytartósági Osztály vezetője 3655 sz. határozatával jóváhagyta. Förster tervezete, mint elképzelés a vízvezetékről - mindenképpen figyelemre méltó. Elsőként fogalmazta meg, hogy a Duna vizét miként lehet felhasználni vezetékes vizellátás céljaira. Bár tervében a vízhasználat minden formáját figyelembe vette, a meghatározott mennyiségű vizből csak a háztartásokat és esetleg a közkutakat lehetett ellátni, fejenként 50-100 liter napi fogyasztást számolva. Ipari célokra ez a viz semmiképpen nem volt elegendő. Förster nem forditott gondot sem a vizmü technikai részeinek, sem a csövek elosztásának leírására. Hogy érdektelenül fogadták, abban része volt homályos elképzeléseinek. A fogyasztók számára nem jelölte meg azt a területet, amelyet vízzel akart ellátni. Nem határozta meg a részvényesek hasznát sem, és igy nem vonzotta az aláirókat. Számított a város támogatására, mert maga a tervezet sem spontán kezdeményezés eredménye volt, hanem hivatalos felszólításra készült. A részvénytársaság azonban a kilenc hónap elteltével sem alakult meg. 1859. március 2-án a városi tanács letétbe helyezte a Försterrel kötött szerződést. Még el sem készült Förster végleges tervezete, máris konkurrense támadt. Ottmayer Antal ügyvéd, ny. egyetemi dékán 1857. július 1-én a "Cs.k. kizárólagos privilégiummal ellátott pest-budai vízvezeték és gyár vállalat" nevében felhívást adott ki részvénytársaság létrehozására. A tervek szerint alaptőkéjük mindössze 90 000 váltóforint (= 37 800 Ft) 14 * lett volna. A vállalkozóknak 6%-os minimális hasznot igért, de kilátásba helyezte, hogy a haszon a 30-60%-ot is elérheti majd. Természetesen ahhoz, hogy az építkezés folytatása érdekében a tőke gyorsan megtérüljön és a vállalkozók haszna is biztosítva legyen, a viz árát emelni kellett. Mig Förster 1 krajcárért 260 liter vizet adott, Ottmayer csak 1 akót (= 54,30 l-t) tudott biztositani. Nem volt előnyös a javaslatnak a viz bevezetésére vonatkozó része. Ipari célokra csak a földön vezették volna a vizet, és nem tudták megoldani a felső emeletek vízellátását sem. Lehetőséget adtak viszont a kertészeknek a locsolásra, az udvarokban szökőkutak létesítésére. Ottmayer felhivása sem járt eredménnyel. Terveiről azonban nem mondott le. 1860. március 26-án emlékiratával a városi, tanácshoz fordult. 15 ) Birálta Förster tervezetét, tul magasnak ítélve az építési költségeket. Szerinte a vízvezetékhez nem kell 2 millió Ft, hanem azt 840 000-ből létre lehet hozni. Vezetékével meg akarta oldani Pest, Buda sőt Soroksár vízellátását is. A vizet a Margitszigetnél akarta meríteni, és ott olyan magasra emelni, hogy a mérőedény elve alapján a házak első emeletéig eljusson. 1 ^) Tul drágának tartotta Förster szűrőberendezését is. Szerinte a viz a Margitszigetnél elég tiszta. Itt nincsenek csatornák, sem más szennyeződés. Az ivóvizet mozgatható szűrőberendezéssel akarta csak tisztitani, az ipari célokra szállított vizet még ezzel sem. 17 ) A vezetéket - Försterhez hasonlóan - részvénytársasággal kivánta megépíteni. A várost azonban nem kötelezte részvények megvásárlására, sem arra, hogy naponta meghatározott mennyiségű vizet vásároljon. A vízvezeték építésének tervét a városi tanács 1860-ban ismét napirendre tűzte. 1860. március 28-án Perger Ignác vezetésével bizottmányt neveztek ki. Ez először Ottmayer tervezetét vizsgálta felül, és mint elfogadhatatlant, elvetette azt. A tervezetben valóban sok probléma volt. A legfeltűnőbb az, hogy a tároló medencét a szivattyútelep közelében és nem a város magasabban fekvő pontján akarta elhelyezni. A város támogatását nem kivánta igénybe venni, pedig anélkül nem lett volna a társulatnak biztos jövedelme. Úgy látszik Ottmayer túlságosan okult 1857. évi kudarcából. A korábbi tervezetben a vállalkozók hasznának biztosítása volt a célja, az 1860. évivel pedig a részvényesek rovására a fogyasztóknak kedvezett.
