Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pesti vízvezeték tervei (1857–1868)

A varos által kiküldött bizottmány felvette a kapcsolatot a budai hatósággal. Azt javasolták, hogy Pesten ós Budán közös vízvezeték legyen. A tervek elkészítéséhez szakembereket hivtak össze: Holttér Ferenc pesti, l'ribik Adalbert budai főmérnököt, Clark Ádámot, aki a budai vízmüvet korszerűsítette; l'ollák Gyula, vasútnál alkalmazott mérnököt, aki később maga is készített vízvezeték tervet. Clark Ádám helyesen állapította meg, ho^y a vízvezeték tervezésnél először a vízfogyasztást kell felmérni. Ügy látták, hogy az igény napi 1086 nv' lesz. Ennek kb. fele a Lipótvárosra esik. A vízvezeték szivattyútelepének elhelyezésére több elképzelésük volt. Legmegfelelőbbnek a Téli kikötő környéke látszott, azonban ez a terület tul messze esett a várostól. Másodikként a kincstári téglavető telkét ajánlották;

18

' harmadik javaslatuk a Lipótváros volt, ahol a legnagyobb vízfogyasztást tételezték fel. 1*00, július 14én a bizottság olyan döntést hozott, hogy a Förster-féle javaslatot a követelményeknek megfelelően átdolgozzák. A munkával Reitter Ferencet bízták meg, aki azonban még a következő év végére sem készült el vele."

0

' 1861. november 30-án Siklósy Károly, volt városi főorvos jelentkezett a városi tanácsnál. A Rákos-patak torkolata mellett, a Margitsziget közelében kis zátonyt talált, ahol melegvíz forrás fakad. Szerette volna ezt a vizet Pestre átvezetni: hogy ott fürdőket, mosodákat létesítsen. Kölcsönt kért a további kutatásokra."

11 Néhány hónap múlva már komplett vízvezeték-tervvel jelentkezett. Emlékirata bevezetőjében saját orvosi tapasztalata és ismerete alapján bizonyítja a vízvezeték fontosságát. Leirja, hogy a Természettudományi Társulat többféle kutatást végzett a viztisztasággal kapcsolatban. Vegyelemzést folytattak a kutvizekben, és azokat rendkívül piszkosaknak, fertőzöttnek találták. Tapasztalata az, hogy az állott kútvíz néhány óra múlva megszinesedik. A házak udvarai szűkek, a kutak közelében szemétgödrök vannak és ettől piszkos a viz. A lakosság növekedésével a szennyeződés csak fokozódni fog. A csatornákat nem lehet kiöbliteni, azokból büz árad. A város utcáit időnként porfelhő borítja, amitől csak rendes locsolással lehet megszabadulni. () már régen foglalkozik a vízvezeték gondolatával, és most már lesz elég pénz és adakozó kedv is hozzá. Tervezetében Förster korábban jóváhagyott szerződését vette alapul. Az alaptőkét szintén 2 millió Ft-ban határozta meg, és 50 évre kért kizárólagos jogot a vízvezeték-társulat létrehozására. A város az ő tervei szerint is 1086 m'Vn vizet fogyaszt majd, amelyért az első 25 évben 1 Ft 10 krajcárt, a másodikban 80 krajcárt fizet. Engedélyt kapott a csőfektetésre és a kövezet felbontására. Napi egy akó (54.30 1) viz árát 1 Ft 60 krajcárban határozta meg, amit magasabbra is emelhetnek, de ez a díj 16 Ft-nál nem lehet több. A szerződés 50 év után meghosszabbítható, vagy az egész berendezést átadják a városnak. Amennyiben az átvétel nem történik meg, a társulat elveszti kizárólagos jogát. Försterhez hasonlóan Siklósy is kilenc hónapos határidőt kapott a részvénytársaság létrehozására.

22

' Siklósy és Förster tervezete között volt néhány különbség. A városi viz Siklósynál valamivel, a házakba vezetendő sokkal drágább volt, mint Försternél. Förster felszíni vizkivitelt és mesterséges szűrőberendezést ajánlott, Siklósy pedig a Fürdőszigeten lévő forrásvizet akarta felhasználni. A Fürdő-sziget tulajdonképpen dunai zátony volt, hossza a Mérnöki Hivatal közlései szerint 455, szélessége 94 m, 1808 óta ismerték. Ekkor Brúder József vette bérbe a várostól, azzal a céllal, hogy az itt taR.uó'ó melegforrásból fürdőt létesít.

23

' Ságody Sándor alpolgármester vezetésével bizottmányt neveztek ki Siklósy kérelmének felülvizsgálására. Bármilyen dicséretesnek találták törekvését, a szerződést nem tudták vele megkötni. Az 1850-es évek végétől ugyanis a Duna-part rendezése, szabályozása és uj rakpart épitése egyre inkább aktuálissá vált. Erre az időre a tervek már elkészültek, és a Siklósy által kért Fürdő-sziget is a Duna szabályozási vonalába esett."

4

' 22