Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - ifj. Bartha Lajos: Magyar csillagászok a középkortól a XX. sz. közepéig

ERDÉLYI Péter (Petrus de Dacia) Erdély, XIV. sz. Pap, kalendárium számoló. A prágai Egyetem anyakönyvében 1381-ben szerepel. Könyvei akkoriban nagy érdeklődést keltettek. Biog.: Bod. P.: Magyar Áthénás. 1766. Pintér J.: A legrégebbi magyar naptár.­TTK. XL. 470.1908. FARKAS Ede (1844-1902) Az ógyallai Konkoly Obszervatórium csillagásza és meteorológus-észlelője 1883-1893 között, u.o. obszervátor 1902-ig. Időméréssel és napészleléssel foglalko­zott. Bibi.: Az ógyallai meteorológiai megfigyelések és az uj obszervatórium rövid tör­ténete. - Ünnepi Emlékkönyv, M. Kir. Orsz. Meteorológiai ésFöldmágnességi Obszervatórium, 1900. Biog.: S. L.: Farkas Ede. -id.VII. 5. sz. 1902. p. 153-154 FEJES Zsigmond Tanár, 1904-1905-ben észlelő az ógyallai Obszervatóriumban. FÉNYI Gyula Sopron, 1845. jan. 8. - Kalocsa, 1927. dec. 21. Csillagász, jezsuita szerzetes (családi neve Finck). Innsbruckban tanult, 1880­1882 között Braun K. (L. ott) asszisztense a kalocsai Haynald Obszervatóriumban, u.o. 1885-től 1913-ig igazgató, észleléseit 1917-ig végezte. Főleg a protubernaciák észlelése terén világviszonylatban elismert munkát végzett, egyöntetű (homogén) meg­figyelési sorozata ma is dokumentum értékű. Elsők közt tanulmányozta rendszeresen a Nap kromoszférájának kiterjedését és az un. spiculákat. Elméletileg kimutatta a napkorona és a földi magaslégkör hőmérsékleti inverzióját. Részt vett az 1905-ös teljes napfogyatkozás észlelésében (L. Angehrn T.-nál). Kiváló észlelő-csillagász volt, emellett értékes meteorológiai és klimatológiai munkát is végzett. Számos külföldi egyesület tagja volt. Kiadta a Haynald Obszervatórium Publikációinak I-Xn. köteteit, cikkel az Id-ban, az Ért. Math, és Term. Tud.-ban, az A. N.-ben, a Comptes Rendus­ban, az Astrophyslcal Jurnal-ban jelentek meg, sok tanulmányát a Societé degli Spectroscopisti Italiani havi folyóirata közölte. Úttörő munkát végzett a protuberanciák­nak a naptevékenységtől függő elhelyezkedése, a protuberanciák mozgásának mérése, a magyar Alföld éghajlatának felderítése terén, tökéletesítette a Jordan-féle napfénytar­tammérőt és az akkoriban használatos zivatarjelzőket. Az MTA lev. tagja (1916), a Szent István Társulat tagja (1887), a Magy. Földrajzi társulat tiszteleti tagja (1909) volt, a Stella Egyesület 1924-ben t. elnökének választotta. Bibi.: A Napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. Szt. István Társulati székfoglaló, 1900. - U.a. A Math. TT. Értben. XXXV. köt. 1917. A Haynald Obszervatórium alapítása, leírása és tevékenysége. - Katholikus Szemle, 1896. A hőmérsékleti inverziók. - Id. XI. 1907. jul. Über einen neuen Gesichstpunkt und neue Erklärung der Erscheinung auf der Sonne. - A.N. 140. 1896. Die Periodizität der Protuberanzen. - Publ. Haynald Obs. XI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom