Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - ifj. Bartha Lajos: Magyar csillagászok a középkortól a XX. sz. közepéig

Biog.: Angehrn T.: Július Fényi - V.d.A.G. Bd. 63. Heft. 2. Angehrn T.: Fényi Gy. - Stella, III. 1-2. 1928. Biró B.: A napkutató Fényi Gy. Budapest, 1942. Réthly A.: Fényi Gy. emlékezete. - Id. L. 1-8. 1946. Asztronómiai bibliográfiája (hiányos): Szinnyei. (Emléktáblája Sopronban a Finck-család egykori házán.) FRÖLICH Dávid (Késmárk, 1600. - Lőcse, 1648. ápr. 28.) Geográfus, evangélikus teológus, kalendárium számoló. Az odera-frankfurti Egyetemen tanult, bejárta Európát, szoros barátság fűzte a holland Vareniushoz, a modern földrajzi szemlélet egyik megalapozójához. Elnyerte a "császári matematikus" cimet, 1630-tól rektor Késmárkon, megmászta és leirta a Kárpátokat. Először adott ki korszerű leiró-földrajzi munkát Magyarországon. Számos kalendáriumot és prognosztikont adott ki magyar, német és latin nyelven. Bibi.: Ephemerides vulgo Calendarium Astro-meteorologicum, 1633 vereae 1635, Késmárk. Almanach ueber... 1635 Jahr. Késmárk. Kalendárium 1634 esztendőre... Kolozsvár, 1635. Juditium Astronomicum az Eghnek és csillagoknak forgásábul. Kolozsvár, 1635. Medulia Geographiae Practicae... Bártfa, 1639. Biog.: Szinnyei. Csinády G.: Frölich D. - Élet és Tudomány, XIII. 5. 1958. Zemplén: Magy. fiz. I. GERGELY (Pannóniai?) (K) XV. sz. második fele Matematikus, asztrológus, 1461-1472 között a bolognai egyetemen tanár. Biog.: E.E. (Endrey Elemér): Magyar csillagászok a XV. sz.-ban. - Id. IX. 2. 1905.febr. GOTHARD Jenő (herényi) Herény (Vas m.) 1857. máj. 31-1909. máj. 29. Csillagász, mérnök, földbirtokos, sokat foglalkozott a fényképezéssel ("az asztrográfia magyar úttörője"). A bécsi Polytechnikum-on tanult, 1881-ben Konkoly Thege M. biztatására herényi (ma Szombathely peremkerületén) birtokán csillagvizsgálót és fizikai laboratóriumot rendezett be, finommechanikai műhellyel. Eleinte öccsével, G.Sándorral bolygókat és csillagszínképeket észlelt, utóbb egyre inkább az akkor még gyermekcipőben járó csillagfényképezés (asztográfia) és a szinképfényképezés (spektrográfra)) felé fordult. Magán-obszervatóriumának 26,6 cm nyilásu reflektorával, fotografikusan fedezte fel a Lyra gyürüsköd (M 57) centrális csillagát (1886), 1892-ben kimutatta a planetáris (gyűrűs) gáz-ködök és a nova-csillagok színképének hasonlóságát, 1901-ben spekt4"ográfiai uton kimutatta, hogy a fellángoló novacsillagok fényesség hullámzása egyúttal a színkép jellegének hullámzásával jár. Elsőként állapította meg, hogy a béta Lyrae szoros kettőscsillag színképében mutatkozó rendellenes hidrogén vonal periodikusan erősödik és gyengül (1884). Gothard Jenő kiváló müszertervező is volt, műhelyében több műszert készített hazai és külföldi megrendelésre (Bécs, Heidelberg). Felhivta a figyelmet arra, hogy a tükrös távcsövek sikeresebben alkalmazhatók asztrográfiai célra, mint a lencsés műszerek. Foglalkozott a telefonokkal, jelentős eredményeket ért el a fényképezés területén, kísérletezett Veress Ferenc (Kolozsvár) szifles fényképezési eljárásával.