Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Oszetzky Gábor: Villamos alapjelenségek korai megfigyelése és vizsgálata (1700 és 1800 között Közép-Európában és hazánkban)

Marschan József, selmeci bányamérnök a Soproni Vasút Társaságnak ajánlotta tervét: a "Hauserbahn"-t, amelynek vonatjai a pálya legnagyobb részén, elgondolása szerint, tető alatt közlekedtek volna. A mérnök a pálya két oldalán a kereskedőknek kirakatok elhelyezését ajánlotta, amiket az utasok a vonatablakból utazás közben vé­gignézhetnek. Nagyon meglepődtek a Társaság tagjai, mikor a város mérnöke, Hasenauer Már­ton bebizonyította a tervek naivságát, s kiszámította, mennyibe kerülne a tervezett vonal megépítése. 1838-ban a Monarchiában röviddel egymás után két vasutterv látott naovilágot. Előbb a Sina bankház Bécs-Győri Vasút terve Bécsben, később Pusten az Ullmann féle vasutterv. mely a Duna balpartján javasolt vasutat építeni. A magyar törvényhozás az Ullmann-féle tervet támogatta. Sina ugyanis érdekelt volt a bécsi csatorna dolgában is, meg a dunai hajózásban is. Emiatt sokan ugy vél­ték, hogy közreadott vasuttervével csak a hajóforgalomban lévő érdekeit védi. Termé­szetesen az érdekelt Duna-jobbparti megyék Széchenyivel együtt, a Sina terv mellett álltak. A Sina csoport azonban hivatkozva az országgyűlés állásfoglalására, felhagyott a magyarországi vasútépítési terveivel, és hozzáfogott a Bécs-Gloggnitz közötti vasút építéséhez, valamint a Semmeringen keresztülvezető vonalrész tervezéséhez. A társaság nevet is változtatott, s az uj vonalvezetésnek megfelelően Bécs­Gloggnitzi Vasút névvel jelölte magát. Az 1842-ben, végig megnyitott vonal megköze­lítette Sopront. A Bécsbe utazó polgár már csak Bécsújhelyig utazott postakocsin, vagy társaskocsin, ott felült az olcsóbb, gyorsabb, kényelmesebb gőzvasutra. A város és a megye érdekeltjei nem nyugodtak bele abba, hogy nem sikerült vasútépítési tervük, s kiamaradtak a vasút által szerezhető előnyökből. 1845-ben is­mét életre hivták a Soproni Vasút Társaságot. Élén ekkor Tschurl Ede, soproni ke­reskedőpolgár állott. Megnyerte Sina támogatását, Széchenyi segítségét, a Bécsúj­helyből Sopronba vezető vasút létrehozására ideiglenes intézőbizottságot hoztak lét­re, kibocsátották részvényjegyzési felhívásukat. Ugyanakkor egyszerre már tovább ií-. tekintettek, s tervet készíttettek ennek a szárnyvonalnak Nagykanizsáig történő meg­hosszabbítására. A részvények jelentős részét, már jegyzéskor, a Sina bankház és érdekeltségi köre szerezte meg. Mivel az épités előrehaladásakor a részvényjegyzők nagy része az esedékes részleteket vontatottan fizette, a Társaság az épitkezést ismételten csak kölcsönök felvételével tudta biztosítani. Kölcsönt a Sina bankház nyújtott, ugyanakkor a va»itat is a Sina érdekeltség tulajdonában lévő gloogitzzi vasút építette: a soproni vasút igy eleve annak fiókvállalatává süllyedt. A soproni vasúttársaság Igazgatósága már 1845-ben megállapodott a Bécs-GIogg­nitzi Vasúttal abban, hogy a megépülő vonal üzemét is arra bizza. így annak mozdo­nyai, kocsijai közlekedtek a soproni vasúton; az állomásokon és a vonatokon is az osztrák társaság emberei látták el a szolgálatot. A bécsujhely-soproni vonalat 1847. augusztus 20-án nyitották meg, a megnyitó vonatot az amerikai minták nyomán kifejlesztett ''Neusiedl" mozdony vontatta. A meg­nyitó vendégeit magyar területen először, a vasút Mattersdorf állomásán köszöntöt­ték. Ide hatalmas diadalkaput ácsoltak, s azon verssel köszöntötték a gőzvasutat: Lauf willkommen hehrer Dampfer In das Ungarnland hinein Unvergesslich wie die Werke, Sollen ihre Schöpfer se in.

Next

/
Oldalképek
Tartalom