Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Oszetzky Gábor: Villamos alapjelenségek korai megfigyelése és vizsgálata (1700 és 1800 között Közép-Európában és hazánkban)

• OSZETZKY GÁBOR* VILLAMOS ALAPJELENSÉGEK KORAI MEGFIGYELÉSE ÉS VIZSGALATA 1700 ÉS 1800 KÖZÖTT KÖZEP-EURÖPABAN ÉS HAZÁNKBAN A newtoni fizika győzelme lecsillapította a XVII. századi fizikai elméletek köjött dulé háborúskodást, matematikai alapjaival, valamint az általa megteremtett "elméleti fizikával" olyan kirobbanó sikert aratott, amely hosszú időre megszabta a további kutatások irányát. A konkrét érdemek mellett jelentősége éppen abban rejlett, hogy a megfigyeléseket és következtetéseket a dolgok matematikai oldalról való megközelítése felé terelte, kiemelve ezzel a fizikát az elmélkedések, a skolasztika sorából. A fizikában Arisztotelész által meghonosított, a maga idejében valóban előremozditó skolasztikus- spekulációs- vizsgálati eljárás a mechanikában hasznosnak bizonyult, mert a fizikának ez a legkimüveltebb ága nap mint nap ontotta a problémákat, szinte kikerülni is nehéz volt. Megfigyeléséhez nem volt szükség külön kísérletre. Má a helyzet az elektromosság és mágnesesség esetében; ezeket a jelenségeket létre kell hozni, elő kellett állitani; kísérletezni kellett. Az elméleti alapok levonásához, a jelenségek megnyilvánulásaiból adódó törvényszerűségek értelmezéséhez a skolasztikus felfogás már nem volt elegendő. A fizika müvelése első lépésként a kísérletezést feltételezte. A statikus elektromosság és a mágnesesség mint jelenség ebben az időben már régóta ismert. Thales, Della Porta és Gilbert kutatásai azonban inkább megfigyelések csak, az alapok lerakásának kezdete. A Newton-féle fényelmélet analógiájára a XVBT. század fizikusai az elektromosságot is anyagszerűen fogják fel, azzal a könnyítéssel, hogy egyszerűen az "inponderabilis" (megmérhetetlen, meg nem mérhető) jelzővel ruházzák fel. Az első tudományos magyarázat Hawksbee angol tudós nevéhez fűződik, aki a Toricelll-féle ür foszforeszkáló fényének magyarázatát adja. (A higanyt sötétben öszszerázva, az üvegedény és a higany súrlódásának eredménye a fellépő dörzselektromosság okozta elektromos kisülés.) Gray az 1700-as évek elején felfedezi, hogy az elektromosság vezethető. Kisérlete során parafadugóban rögzített üvegcsövet dörzsölt és észrevette, hogy a parafa és az annak végén függő fonál is elektromos állapotú lesz. Megfigyelte azt is, hogy a fémek nem hozhatók dörzsölés által elektromos állapotba. Ilyen módon vezető és nem vezető anyagokat különböztetett meg, csak éppen ellenkező értelemben, mint ahogy az ma használatos.