Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
TANULMÁNYOK - Károlyi Zsigmond: Huszár Mátyás szerepe a Körösök szabályozásában
TANULMÁNYOK KÁROLYI ZSIGMOND X HUSZÁR MÁTYÁS SZEREPE A KÖRÖSÖK SZABÁLYOZÁSÁBAN Huszár Mátyás a reformkor nagy vizimérnök nemzedékének, amely a rendszeres szabályozásokat előkészítő felméréseket végrehajtotta - és amelyet rajta kivül elsősorban Vásárhelyi, Lányi és Hieronymi neve fémjelez - a legidősebb tagja, s az utóbbiaknak tanítómestere is volt. Valamennyien mellette váltak térképező mérnökökké, tőle tanulták a korszerű felmérés módszereit. Ha pedig az úttörő kezdeményezés a történeti szerep mutatója - és a tudományos-műszaki haladásban általában az - akkor nemzedékének nemcsak legképzettebb, hanem talán legjelentősebb tagja is. Az azonban bizonyos, hogy pályafutása, sorsa a tragédiákban nem szűkölködő nemzedék nagyjai között is a legtragikusabb. Miután az addig egyedülálló méretű és színvonalú - térképészeti munka megszervezésével, módszereinek kidolgozásával és jelentős részben végrehajtásával megtett mindent, amit lehetett, az osztrák bürokrácia félreállította, mégpedig olyan eredményesen, hogy nemcsak a kortársak nem szerezhettek tudomást tevékenységéről,, jelentőségéről, hanem az, egészen napjainkig, még az utókor előtt is szinte ismeretlen maradt. Az is csak ujabban vált ismeretessé, hogy az ellene indított hajszára a magyar nemzeti nyelv tiltott hivatali használata adott okot. Félreállitásának története egy olyan kafkai atmoszférát idéz, amelyről eddig azt hittük, hogy csak a 49 utáni önkényuralomra jellemző. Valószínű, hogy Lányi Sámuel "eltűnésének" is hasonló a magyarázata: bizonyára a szabadságharc bukását követő Bach-rendszer kényszeritette belső emigrációba, ugyanakkor, amikor Hieronymi Ottó az osztrák várbörtönökben való raboskodásba pusztult bele... Adataink szerint Huszár nemzedékének nemcsak legidősebb, de legképzettebb tagja is volt: egyetemi tanulmányalt és mérnöki oklevelét matematikai és jogi tanulmányok és mérnöki-térképezési gyakorlat előzte meg; utána pedig - korában talán egyedül - páratlan nyelvtudása alapján lehetőséget kapott arra, hogy tudását külföldi tanulmányúton, a korabeli vizépités világszintjét képviselő nyugati országokban gyarapítsa. A történetírás ez ideig elsősorban mint geodétát és térképészt tartotta számon, miként maga is ezt hangsúlyozta önéletírásaiban. O volt az a mérnök, aki a magyar vizrajzi térképezést (a hasonlóan széles látókörű és képzett Vay Miklós támogatásával) a megfelelő háromszögelési hálózatot kiépítve és a szabados szintezés módszereit bevezetve - a kor színvonalára emelte. Korábban pedig - Gallacz nyomán ugy tekintették, mint a terület felmérésével - a Körös-Berettyó szabályozás előkészítőjét, úttörőjét. Mindezek a megállapitások azonban ma már nemcsak némi módosításra, hanem jelentős kiegészítésre is szorulnak. Vízügyi Dokumentációs Központ, 1075 Budapest
