Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező

13 Bendefy: i. m. 67 - 127. p. 14 Kruspér István: Földmértan. Kézikönyv. Műegyetemi, erdészeti és más rokon intézetek előadásaira és mérnöki használatra különös tekintettel a hazai viszonyainkra XVI. kőnyomatú táblával. Pest, 1869. (Következőkben: K. I. Földmértan) 529 - 531. p. (II. kiad. 1885. Bővítéssel) 15 Stampfer S.: Anleitungzum Gebrauche die Verbesserten Nivellirinstrumenten, welehe in der Werkstátte des k. k. Polytechnischen Institutes zu Wien verfertigt werden. Wien 1845. 16 Preis-Verzeiehniss für geodatisohe Instrumente von Starke & Kammerer Wien, 1898. 4. p. A kizárólagos gyártási jogot biztosító 15 év alatt a Stampfer — Starke szabadalmazott műszerből becslésem szerint 3—400 db készülhetett. Ebben az időben Ausztriában — adóügyi okokból — a gyártott termékek sorszámozása kötelező volt. (V. ö. Kruspér bécsi iparengedélyének hivatalos záradókával; OMMA Gysz.: 413/10 (1847. X. 27.) A Műszaki Múzeum gyűjteményében a 93 és 173 gyártási számú Stampfer szintezőműszerek találhatók. 17 A régi mérnöki iskolák hívei közül többen támadták Stampfer műszerét (lásd: a későbbiekben) a régi (magassági ívvel ellátott) műszereknek is számos híve volt; Pl. hazánkban Gerometa Mihály (1825-1885) 1848-tól folytatott mérnöki gyakorlatot, mint a Törökszentmiklósi Tiszai Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnöke még az 1870. években is ilyen műszert használt. OMM. Lsz.: 68.89.1. 18 Bendefy: i. m. 397-398. p. 19 Bendefy: i. m. 174. p. g 20 Nuss Antal Ferenc 1833-ban kapott polgárjogot Pesten. Iparengedélye fizikai, csillagászati és mérnöki (geodéziai) eszközök készítésére volt. 1843-ban társult Faith János optikussal, fényképezőgépek készítését is tervbe vették. 1845-ben Nuss-t „műszergyárnok"nak nevezték. Az egyik legfoglalkoztatottabb magyar műszer üzem a XIX. század közepén. 1848. májusában a magyarországi gyáriparosok egy érdekképviselet felállítását kérvényezték a Battyhányi kormánytól — a Védegylet Igazgatói Választmánya 1845-ös javaslata nyomán —, és e beadvány 10 aláírója között volt Nuss Antal is. A cég működése 1882-ig követhető nyomon. Számos cégjelzéssel ellátott műszere ismeretes. Jedlik Ányos is vele dolgoztatott. 21 Tárgyjegyzék az 1846-ik évi iparmű kiállításhoz. Pest 1846. Beiméi J. ny. 21. p. „210 Nusz Ferenc erősz (Mechaniker) Pesten Retek utcába, ... s egy Stampferféle lejtmérő. . .!"Ez a műszer a Budapesti Műszaki Egyetem geod. Tanszékéről került a múzeum gyűjteményébe. Az egyetemi leltárkönyv szerint: A Kir. József-műegyetem geodéziai tanszékének Leltára I. kötet. Budapest 1896-ik óv február hó 16-ikán. Bodola Lajos m. e. ny. r. tanár (A következőkben: Leltárkönyv) A D126-tótel után a következő bejegyzés: „Eddig a Kruspér István ur tanársága idejéből való tételek". (Bodola L. sajátkezű írásával) „D60 (tételszám alatt) Stampfer-fóle szintező, állvánnyal Nuss A. F.-től Becsérték 30 Ft. Ma távcső és állvány nélkül; OMM. 68.85.1. 22 GellóriM.: Kiállítások története, fejlődése. . . Bp. 1885. 127. p. 23 Hazánkban az első szabadalmi jogszabály a m. kir. Udvari kancelláriának az 1822. évi 6137. sz. rendelete volt. Ez azonos az Ausztriában érvényes 1820. dec. 8-i császári nyílt paranccsal, amely már csak ipari találmányokra adott szabadalmat max. 15. évre. Ezt a magyar törvényhozás az 1840. XVIII. t.c-ben emelte törvényerőre, amely 1852. aug. 15-ig volt joghatályos. — 24 A Voigtlander cég még az 1840-es években is a régi típusú (magassági ívvel ellátott) műszereket ajánlotta. (Lásd: Bendefy: i. m. 175 — 176. p. A Calderoni kereskedelmi cég — amely ekkor a bécsi Voigtlander pesti bizományosa volt — közli, hogy a Voigtlander céggel minden kapcsolatot megszakít, mert árukészlete hiányos. (Valószínűleg korszerűtlen). (Pesther Tagebi: 1843. 35. szám) „... régi Voigtlander-féle mérőeszközök. . . mind mivezeti szerkezeti, mind elavultsága s csak nem elposlott miiéténéi fogva. . . Korszerű felvételekre nem felelnek meg. . ." Henfel Károly mérnök 1837. márc. 17.i jelentéséből, (közli: Bendefy, i. m. 190. p.) 25 Kruspér I. Földmértan, 526 - 547. p. 26 Leltárkönyv: „D50. Régi közlekedőcsöves szintező... " A műszer úszódioptrás rendszerű. Valószínűleg azonos az Institutum Geometricum 1800 évi leltárában szereplő 5* 67