Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező
„1 db vélus műszer a kamarától" (Közli: Fodor F.: Institutum Geometricum, Bp. 1955. 114 - 115. p.) Ma az OMM. gyűjteményében: 70.349.1. (cégjelzés nélkül). 27 Vega, G. (1756 — 1802) osztrák tüzértiszt, matematikus. Leltárkönyv: „D52 Régi Vega-féle szintező dioptra. . ." Rajzát közli, K.J. Földmórtan, 332. ábra. A műszer felirata: Brúder Voigtlander. Készült: 1797 - 1826. között. Ez is valószínűleg az Institutum Geometricum egyik műszere volt. (V. ö. Fodor i. m. 114-115. p.) A műszer rövid leírását ós fényképét közli: Szent-Iványi Gy.: i. m. 260. p. 5. ábra. 28 Leltárkönyv: „D54 Stampfer-féle szintező dioptra távcsővel Nuss A. F. és Fiától. Becsérték 15.— Ft Megjegyzés „Az ostrom következtében elveszett." Ez 1865 körül készülhetett, ugyanis a Nuss cég ekkor már így nevezi magát. (Magyarnyelvű számlájuk: 1846. nov. 14-ről Jedlik részére. Eredeti számlaaSzt. Benedekrend Közp. Könyvtára Pannonhalma, Jedlik, osztógép fiók.) 29 Leltárkönyv: „D56 Zsebszintező 3 db" Becsérték 15. — Ft" A 3 db Zsebszintező közül az egyik az OMM-ban dobozán D56 jellel (Lsz.: 68.143.1.) Felirata: „Nuss A.F. Pesten" 1850 — 60. között készülhetett: képét közli Szent-Iványi Gy.: i. m. 265. p. 10. ábra. 80 Liesganig. J.: (1718 — 1799) osztrák jezsuita és geodéta néhány évig Magyarországon is működött. Nevéhez fűződik az 1769-évi Kistelek — Csurog közötti földrajzi fokmérés (Lásd: Tajber István: Fokmérés hazánkban a XVIII. sz. közepén. Geod. Közlöny (VIII. óvf.) 1-4. sz. 50-53. p.) Leltárkönyv: „D51 Régi Liesganig-féle szintező 2 db. . . " az egyik valószínűleg Voigtlander gyártmányú, ez a műszer elveszett (rajzát közli K. I. Földmértan 333. ábra). A második rendszerében közel azonos, készítői jelzés nélküli. OMM.: 68.74.1. Valószínűleg Steinweg pesti műszerész készítette (V.ö. Fodor F.: i. m. 114 — 115. p.), képét közli Szent-Iványi Gy.: i. m. 260-261. p. 7. ábra. 31 Stampfer-féle kis szintezőműszer, felirata: Anton Horak in Wien 1855. körül készülhetett. Magasságiívvel, beosztott szintező csavarral. OMM. 68.90.1. 32 OMM. 73.53.1 Eredeti műszer (távcső nélkül) Felirata: Patent von Stampfer & Starke N°-173 K. K. Polytechn. Institut in Wien Chr Starke készült: 1845-50. 33 A bécsi Kraft E. műszer üzeme 1831-ben alakult. Az 1840-es években sok geodéziai műszert szállított Magyarországra. Nuss Antalhoz személyes barátság fűzte, együtt tanultak Münchenben Ertel üzemében, amelynek alapítója: Reichenbach volt 1800-ban. A casseli Breithaupt üzemet 1762-ben alapították. A megvizsgált műszerek mind jónevű üzemek terméke volt. 34 K. I. Poggendorf Annalen CXXX. kötet. 35 Kruspér a Nuss-féle szintező mikrométer csavarjának menetemelkedését megmérte ós összehasonlította egy eredeti Stampfer — Starke féle műszer csavarjával. Kruspér mérési feljegyzés töredékéből megállapítható, hogy a bécsi műszer csavarorsója a menetemelkedés szabatossága tekintetében a Nuss-féle műszernél jobb volt. Valószínűleg e mérési eredményre utal itt Kruspér. OMMA 413 II/l Mérési feljegyzés, töredék, évszám nélkül. Valószínűleg 1857 — 58ban törtónt a mérés. — 86 Lásd: jegyzet 15. Az első 5 kiadás változatlan volt. 87 Kruspér I. Stampfer estelési és távmérési módszeréhez tartozó új táblák. Matematikai és Természettudományi Közlemények 1859. évi I. k. 363. p. Pesth 1859. 38 A Stampfer-féle számolási módszer nehézkes voltát igazolja, hogy a Stampfer számítási tábláinak (v.ö. jegyzet. 15) a 6. kiadásában 1869 Dr. Herr is már bizonyos zámítási egyszerűsítést vezetett be. 89 Kruspér táblázatait a Földmértan VIII — XI. táblázata tartalmazza, 603 — 613. p. 40 Ferenezy Viktor: Jedlik Ányos István élete és alkotásai 1800-1895. Győr (1939) IV. k. 98. p. 41 K.I.: Egy, a Stampfer-féle lejtmérő műszeren tett javításról. MEK: (Lm.) 1867.32-36. p. K. I.: Földmértan 560-561. p. 42 A műszer az OMM. gyűjteményében: Lsz.: 68.80.1. A leltárkönyvben az alábbi bejegyzés található: „D59 Stampfer-féle szintező Kruspórtől átalakítva, . . . Á műszer felirata azonos a jegyzet 32-ben közölttel. Száma N°-93. Képe közölve: Szent-Iványi Gy.: i. m. 266. p. 12 ábra. 43 v.ö. a jegyzet 41-el.
