Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Vajda Pál: Újabb adatok a híradástechnika magyar úttörőiről
10. ábra. Képtároló elrendezés Tihanyi angol szabadalmából (315362/12. VII. 1928) zótott francia 93 ós angol 94 szabadalmában világosan leírja a töltóstároló elektródát és a gyakorlatban megvalósítható tároló cső kiviteli alakját. A mechanikus, elektromechanikus televíziós rendszerek kis érzékenységének az az oka, hogy a fényérzékeny felületre vetített kép egyes elemei sorban, egymás után hatnak, a képet alkotó fényáramból keveset használnak fel. A döntő fontosságú megoldást, a képfelvevő csövek fényérzékenységének fokozását a töltés felhalmozás elvének megvalósítása hozta magával. Az egyes kópelemekhez tartozó fényáramok ugyanis a töltéseknek a kapacitásokban való felhalmozása folytán nem csupán az átvitel pillanatában értékesíthetők, hanem abban az egész periódus-időben, amelynek leforgása alatt az elemi kapacitások feltöltődése végbemegy. Az első ilyen rendszerű, teljesen elektronikus, mozgó alkatrész nélküli, a töltéstárolás elvét is hasznosító rendszert ismertet 1933-ban V. K. Zworykin 95 . Zworykin ebben a közleményében azt írja, hogy a „képfelvétel egy speciális eszközzel, valóságos elektronikus szemmel történik". Ennek az új képcsőnek, amit „Iconoseope"nak nevezett el ós az BCA Victor C'o. (Camden, USA) laboratóriumában dolgozott ki, éppen az a legszembeötlőbb jellegzetessége, hogy „permits the storing of the energy from the light of the image" . . . Az ikonoszkóp tehát valóban az első olyan képcső, amely már kihasználja a töltósfelhalmozás elvét ós ennek köszönhető, hogy érzékenysége sokszorosan nagyobb, mint a soros hatású rendszereké. Alkalmazásával lehetővé vált jó minőségű televíziós képek adása, néhány száz sorig terjedő felbontással. Zworykin részletesen ír e fejlesztési munka előzményeiről, de egy szóval sem említi meg Tihanyi erre vonatkozó ós ezt a találmányt megelőző alapvető munkásságát. Holott,
