Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Vajda Pál: Újabb adatok a híradástechnika magyar úttörőiről
11. ábra. Tihanyi Kálmán toldalékcsöve, 313456/1929. sz. angol szabadalmában mint azt már fentebb említettük, a szabadalmi iratokból egyértelműen megállapítható, hogy Tihanyi nemcsak elsőként ismerte fel a töltéstárolás fontosságát, hanem annak gyakorlati megoldását is leírta. (Mozaik-elektróda — ellenelektróda) F. Schröter, a berlini Technische Hochschule tanára 1937-ben A. A. Swinton-Campbellnek tulajdonítja a töltésfelhalmozás „eszmei bevezetését" 96 , holott Swinton-Campbell, Shelford Bidwell egyik közleményére 97 válaszolva 98 csak annyit mondott, hogy az adó érzékenységének fokozását az akkor ismert eszközökkel nem tudja elképzelni 99 . Amikor Tihanyi először javasolta a töltéstárolást, ezt még olyan szakember is képtelennek tartotta, mint Fritz Schröter 100 . Jóval Zworykin előbb említett közleménye után (1937 végén) azonban már azt állapítja meg, hogy Tihanyi érdeme a töltóstárolás gondolat bevezetése 101 , majd még ugyanebben az évben megjelent könyvében 102 külön fejezetben ismerteti ezeket az új, nagy teljesítményű töltéstároló képfelvevő csöveket, megjegyezve, hogy ennek első leírása Tihanyitól, műszaki megoldása V. K. Zworykintól származik. Megint csak elhallgatva azt a tényt, hogy éppen az ami ebben a képcsőben teljesen új, a töltóstárolás, Tihanyi Kálmán találmánya. Ezen felül Tihanyi Kálmán volt az első, aki 1929-ben angol szabadalmaiban 103 , majd ennek alapján 1929-es francia szabadalmában 104 a képfelvevőcsőnél a toldalókcsövet alkalmazta. Ez tette lehetővé a képoldalon való letapogatást, ami a korszerű ikonoszkóp alapkövetelménye 105 . Nem túlzás tehát, ha a szabadalmi leírások és a szakirodalom tanulmányozása után egyértelműen megállapítjuk, hogy az ikonoszkópot, az első olyan képfelvevőcsövet, amely már a töltésfelhalmozás elvét megvalósítja, Tihanyi Kálmán találta fel. Viszont azt sem
