Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező
átengedte volna. Kruspér azért keresett külföldön gyártó céget műszerére, — mert mai. ismereteink szerint — ekkor nem volt hazánkban olyan jó nevű, tőkeerős cég, amely sorozatban gyárthatta volna műszerét. Ezt látszik igazolni, hogy e műszerét Kruspér az 1878. évi párizsi kiállításon is bemutatta. Tehát a második műszer 1870 — 75 között készülhetett. A Hahn cég az első műszer nyomán, Kruspér módosításai alapján készítette el az új — második — műszert. Az első műszer objektív mikrométer mérőelemeit és számolószerkezeteit ekkor készítette a casseli cég, valamint tette át az első műszer objektívet a második műszerbe. A két műszernél csak ezek az elemek cserélhetők fel. Kruspér valószínűleg objektív cserével, összehasonlító mérést is végzett a két műszerrel. Kruspérnak az 1878. párizsi kiállítás nem hozta meg a várt anyagi sikert, műszere — a maradi gondolkodás miatt — az érdeklődést nem keltette fel és sorozatgyártásra sem került. A műszert ismertető — ígért — használati utasítás talán ezért nem készült el, pedig a műszer elméleti és használati leírása sokban megvilágította volna a szintezőműszer mérési lehetőségeit, a műszer biztosan — számító táblák használata mellett — redukáló tahiméterként is alkalmazható lett volna. Kruspér egy kis sértődöttséggel és iróniával így írt a párizsi kiállításon bemutatott geodéziai műszerekről a magyar kormány számára készült hivatalos jelentésében 71 : „Ezek nagy számmal és Európának csaknem minden művelt országából voltak kiállítva, de a franczia, az osztrák, és a magyar osztályok kivételével új eszméket a műszerek szerkezetében fel nem fedezhettünk. A Stampfer által e téren mintegy 40 évvel ezelőtt inaugurált reform, úgy látszik, közép-Európa határain túl még el nem hatott. Az. angol, német-alföldi, portugáll, orosz osztályok mérnöki műszerei még mindnyájan a tudomány régi álláspontján állottak, midőn a mérnök a kőmives mesterrel egy színvonalon volt, s a térképen a vonalak hosszát Zollstockal mérték. Egymást érték a paránycsavar nélküli lejtmórő műszerek, de azért 20 — 25-ször nagyító távcsövekkel ellátva, — akár egy a föld színére épített vályogházat látnánk, de réz tetővel fedve. A graphikai módszer csaknem egészen száműzve volt a kiállított műszerek conceptiójában, csak a katonai, s legfeljebb még a vasúti előleges felvételekre szorítkozott annak alkalmazása. Egy pontra volt különösen a kiállítók nagy részének figyelme irányozva, hogy úgymondjam, ez volt az idő signaturája: a gyors mérő (Tachymeter). De a kiállított tachnymeterek szerkesztésénél csak a kisebb pontosságot igénylő vasúti előleges tervek, domborzati térképek, rétegek felvétele lebegett a szerkesztők szeme előtt; ezentúl a felhasznált eszközöktől sikert nem is lehetett reményleni, mert a magyar osztály műszerei kivételével mindnyájuknál a Reichenbach távmérője szolgált kiindulás pontul, s a magassági szögek csak Noniusok által mórettek meg, tehát a megkívántató pontossággal meg nem határoztathattak." Kruspérnek az 1878. évi párizsi kiállítás ha nem is hozta meg a várt anyagi sikert, de a megérdemelt erkölcsi elismerést megkapta. Kiállított műszerét; az új lejtmérőt és. 20 kg terhelhetőségi! mérlegeit a kiállítás zsűrije ezüst éremmel jutalmazta 72 . A magyar Földmívelés Ipar- ós Kereskedelemügyi Miniszter előterjesztésére a párizsi kiállításon szerzett érdemeiért királyi tanácsosi címet adományozták részére 73 . A Francia Gazdasági Akadémia (Académie Nationale Agricole, Manufacturière et Commerciale) melynek — 1872-től Králik Sámuel pesti órás ajánlására — tagja volt, szintén kitüntetésben részesítették 74 . Kruspér az új lejtmórő műszerét tartotta a legjobb konstrukciójának, erre a műszerre mindig büszke volt 75 . A sikertelenség azonban elkedvetlenítette a további geodéziai műszertervezéstől, idejének nagy részét ekkor már (1878 után) metrológiai munkássága kötötte le — és ezért geodéziai műszertervezéssel — tudomásunk szerint — később már nemigen foglalkozott. Kruspér által tervezett egyéb geodéziai műszerek 1. Szögfelrakóműszer Kruspér könyvének 172. §-ban a „szögmérés és szerkesztés a papiroson" c. fejezetében foglalkozott a szögfelrakókkal és az alábbit írja: „Ha valamely rajzolatban adott szög nagyságát kell meghatározni, vagy a mezőn megmért szöget a papíroson kell szerkeszteni, erre ... az alábbi módok kínálkoznak: — " 76: „Ugyanezen czélok elérésére különös műszerek is vannak használatban u,m. ..." „Ujabb időben Alhidade és Noniussal felszerelt szögrakók is készíttetnek (23. ábra), melyeken a szög mértékét 1—2' (szögpercnyi) -nyi pontossággal le lehet olvasni. Ezeknek szerkezete az Astrolabiuméval lényegében megegyezve, ... a középponti csap, mely körül az Alhidade forog, át van törve, s annak középpontja megjelölve. . .
