Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Karlovits Károly: Kruspér István a geodéziai műszertervező

22. ábra Az „új lejtmérő" (szintezőműszer) II. típus, készült 1870 — 75-ben (OMM. gyűjteményéből) (Fotó: Bozsán) is valószínűsítik. A vízszintes kör fék- és tengelyrendszere közel azonos — egyéni — konstrukciós megoldású, mint a Nuss készítette (szignált)

68 Stampfer-rendszerű műszerénél. Mindezt összevetve az első Kruspér-féle szintezőműszer készítője a legnagyobb valószínűség szerint Nuss Antal pesti mechanikus lehetett. A második Kruspér-féle szintezőműszer (22. ábra) A második javított konstrukciójú műszert az egyetemi leltárkönyvben DC2 jel alatt tartották nyilván 200 Ft értékben

69

. A második műszer az első műszertől elsősorban a vízszintes kör tengelyrendszerével tér el. Az első műszer tengelyrendszere a szintezőműszereknél ebben az időben — így a Stampfer rendszerűeknél is — alkalmazott rövid kúpos tengellyel készült. A rövid kúp — a megfelelő vezetés hiánya miatt — a távcső billegését okozta, ez pedig a mérés (Kruspér műszerénél csak a másodrendű /? szög mérésnél) pontatlanságához vezetett. E hibát Kruspér úgy küszöbölte ki, hogy a műszer talpcsavar rendszerét újra tervezte ós a vízszintes kört — a szintező műszereknél szokatlan — ikerkúpos

70 egyszerű teodolit tengellyel látta el. Természetesen a megváltoztatott talpcsavar rendszer folytán a Reichenbach-féle állvány helyett tárcsás műszerállványt alkalmazott. Ezenkívül még számos apróbb változtatást is végzett a műszeren, amelyek a mérés pontosságát vagy kezelhetőségét célozták javítani. E konstrukciós változtatások — amelyeket nyilván a gyakorlati mérések eredményeként hajtott végre — nagymértékben növelte a műszer mérési megbízhatóságát. A műszer vízszintes körében a következő vésett felirat található: „construseit: Kruspér — fecerunt: A.&.R. Hahn Hessen = Cassél." Ez a felirat egyértelműen bizonyítja egyrészt Kruspér tervezői tevékenysaSst az egész műszerre vonatkozóan, másrészt a Hahn cég kizárólagos készítői tevékenységét. Mi volt az oka, hogy Kruspér a második szintezőjét nem Magyarországon, hanem külföldön készítette el? Elsősorban Kruspért az vezérelhette, hogy az itthon kikísérletezett műszerét értékesítse és elterjessze; illetve a geodézia tudományának fejlődését elősegítse. Kruspér a konstrukcióját nem szabadalmaztatta, — legalább is eddig erre vonatkozó adat nem került elő —, de a gyártás jogát az ismert, akkor jó nevű cégnek szívesen