Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Jankó Béla: A gőzhajózás kezdetei hazánkban
leírt víznyomási próbájánál és megcsodáltuk azt az elmés szerkezetet, mely egy szétrobbant csövet csapószeleppel lezár. Ami különben a porosz királyi gleiwitzi vasöntödében és porosz Sziléziában munkában levő gőzgépalkatrészeket illeti, a vonatkozó eredeti szerződésekből és nyugtákból láttuk, hogy ezeken a megrendelésekre jelentékeny részfizetések történtek, valamint az ottani kohó főfelügyelőnek leveleiből kitűnik, hogy tényleg már két ilyen óriási gőzhenger kész és a két hasonló nagy dugattyúrúd mesteri módon kovácsolva és esztergályozva van, valamint már minden alkatrésze készen van az ötletes Bernhard-féle szabadalmazott, lapátoskerekeknek. Az igazság és a közérdekű vállalkozás támogatására ezeket mi sajátkezű aláírásunkkal igazoljuk. Pozsony, 1825. augusztus 25-én. Supper János sk. városi tanácsos Weber Péter Simon sk. városi tanácsos". A leírásból megismerjük a fából épült hajótest és Bernhard találmányaként elismert rézcsöves kazán és a vezérelt lapátú kerék szerkezetét, valamint a gőzgép típusát. „Carolina"-nál, Bernhard első hajójánál a gőzgép az állóhengeres kazán gőzterében volt beépítve. Ezzel szemben az új hajóban a kazántól független fekvő hengerek voltak, és mindegyik henger dugattyúrúdja egy kerékpárt forgatott volna. Ez annál érdekesebb, mert az első vízszintesen fekvő egyhengeres gőzgépet J. A. Blith londoni cég 1857-ben szállított az óbudai hajógyárnak 36 . Eredeti elgondolása volt Bernhardnak a négykerekes hajó is. Ezzel a hajó teljesítményét kívánta fokozni. Erre a gondolatra az óbudai hajógyár tervezői csak 1855-ben jutottak. Ekkor épültek az „Izlas " és a „Tachtalia " nevű négykerekű gőzösök, melyek az aldunai zuhatagokon teljesítettek jó szolgálatot 37 . Ezután 1859-ben az óbudai gyár két nagy személyhajót is épített, melyeket a Dunagőzhajózási társaság Pest-Bécs között tervezett üzemeltetni. A hajók azonban nem váltak be, mert a próbaúton a menetrendben előírt 20 óra helyett 30 óra alatt tették meg felfelé a két város közötti távolságot 38 . A leírásból megállapítható, hogy az épülő hajón a kazán megtöltése vízzel és ennek a kívánt szinten tartása éppúgy, mint a „Carolinán" automatikus berendezéssel (Wasser-Regulator) történt. Bernhard már felismerte, hogy a járművek gazdaságos kihasználása szempontjából mennyire fontos az éjjeli utazás. Ennek elősegítésére és megkönnyítésére gázzal világító berendezést is tervezett, mely hivatva lett volna a hajósok tájékozódását megkönnyíteni és az éjjeli hajózás biztonságát emelni. Ez azért érdekes, mert a dunai kereskedelmi hajókat csak 1918-ban kezdték ellátni fényszórókkal. Bernhard elgondolása tehát csak 100 év múlva került megvalósításra. A gázzal világító berendezés terve nem maradt meg. 39 Hajója leírásánál megemlítette még Bernhard, hogy a hajó orrára a zátonyrafutás elhárítására különleges kormányszerkezetet (Sicherheits und Selbststeuerung) tervezett, de a készülék működését nem ismerteti. Mint látjuk Bernhard második hajóján is találunk újításokat, amelyek a hajózás biztonságát lettek volna hivatva szolgálni.
