Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pest-budai iparosok szerszámkészlete a reformkorban

tónyírók a textilkészítés utolsó műveletét végezték. A fennmaradt néhány hagyatéki leltár szerint a városban élő összes mester között nekik voltak a legértékesebb szerszámaik. Eszközeik között a lábbal, vagy karral hajtott „nyírógépek", prések képviseltek komoly értéket. Elsner Jakab pesti posztónyíró 1833-ban készült leltára szerint egész vagyona 7214 vFt 45 x volt, tiszta hagyatéka 5795 vFt 45 x. Szerszámai 1939 vFt-t értek. Műhelyében két „gép" volt, a nagyobb értéket prései jelentették. Szerszámkészlete 2/3 része volt egész vagyonának.

62 Elsner Zsigmond — utódja — már 4275 vFt értékű szerszámmal rendelkezett. Műhelyét külföldről származó eszközökkel szerelte fel.

63 Tiszta vagyona: 17892 vFt 15 1/2 x. Szerszámkészlete tehát nem egész 1/4 részét tette ki hagyatékának. A drágább gépek beszerzéséhez a mesternek viszonylag nagyobb anyagi fedezetre volt szüksége, mint elődjének. A textilipar speciális ágai a városi divat gyakori változásai miatt nagy múltra tekintenek vissza. A zsinórkészítőknek, gombkötőknek, kötélverőknek már a XVIII. században volt céhük Pest-Budán. A gombkötő ipar még életképes volt a reformkorban is. Pesten a XVIII. század végétől a feldolgozott nyersanyag alapján differenciálódás következett be: egyik csoportba tartoztak a selyemzsinórokat készítő magyar gombkötők (1760), másikba az aranyat feldolgozó paszomántverők (1815), harmadikba a kárpitosoknak dolgozó német gombkötők vagy krepinverők. A mesterek szerszámkészlete kézzel hajtható szerkezetekből, orsókból, fonókerekekből, rokkákból állt. Értékük nem volt jelentős. Liftinger Gáspár pesti paszomántverő egész vagyona 380 vFt 44 x volt, ezt adósságai ötszörösen felülmúlták. Szerszámainak értéke 88 vFt 54 x volt. Műhelyében öt paszomántverő széket, orsókat, munkaasztalt, gombolyítókat stb. jegyeztek fel az összeírok.

64 Érdekes módon alakult a Pleczger család paszomántverő-szerszám készlete. Az idősebb Pleczger Ferenc hagyatéka szerint 6016 vFt 6 x volt a felosztásra kerülő vagyon. A szerszámok értéke meglepően nagy: 2124 vFt 40 x. A műhelyben a mester halálakor 9 jól felszerelt paszomántverő szék található, amelyek értéke 1700 vFt. (Tartozékait nem sorolják fel). A munkapad mellett — mint más műhely esetében — kiegészítő-szerszámok szerepelnek: 2300 orsó, csomagoló dobozok stb.

65 Hat év múlva ifj. Pelczger Ferenc hagyatékát 3001 vFt 9 x deficittel zárják. Szerszámkészlete már csak 265 vFt-t ér. Még ez is kb. 30%-a aktíváinak. (1367 vFt 18 x). Műhelyében csak régi, kisméretű szerszámok maradtak. A felszerelt munkapadok értéke darabonként 10—20 vFt-ra csökkent. Egyéni körülményei, de a paszomántverő ipar hanyatlása is oka lehetett a visszaesésnek.

66 Csekélyebb volt a szerszám értéke a kis termelékenységű, régi iparágat űző magyar gombkötőknél. Verschely Ferenc pesti mester teljes vagyona 3561 vFt 38 x, de szerszámkészlete csak 20 vFt-t ér.

67 Jóformán nem is beszélhetünk szerszámkészletről a textilfeldolgozó iparosok esetében, (szabó, kalapos). A szabók felszerelése maximálisan műhelyasztalból, ollóból, tűkből, vasalóból állt, néhány Ft értékben; csak boltjukat rendezték be ízléses bútorokkal és kirakatokkal.

68 A kalaposokkal hasonló a helyzet. Nekik a felsoroltakon kívül kalapmintákra, üstökre, csomagolódobozokra is szükségük volt.

69 4. Bőripar Pest-Budán a bőripari mesterségek a XIX. század elején két csoportra oszlottak : bőrkikészítő és feldolgozó iparokra. A bőrkikészítő mesterek közé tartoztak a szűcsök. A pestiek 1824-ben, a budaiak 1780-ban kaptak utoljára céhlevelet. 5 Technikatörténeti Szemle VI. 65