Technikatörténeti szemle 5. (1970)
TANULMÁNYOK - Bogdán István: A diósgyőri papírgyár első évszázada (1802–1900)
a kérdést. Feltehetően igen, mert a diósgyőri papírmalom alapításához pénz kellett. Ennek bővében nem lehetett Martinyi, mert idézett bérleti kérelmében az építkezéshez szükséges faanyag egy részt ingyen szerette volna megkapni az uradalom eredejéből. 16 Nyilvánvaló azonban, hogy valamelyes, a rochfalvai papírmalom jövedelméből származó megtakarított tőkéje is volt, és egy megjegyzéséből következtetve 17 kölcsönt is szerzett hozzá. Valószínűnek látszik az is, hogy a rochfalvainál, vagyis 3 kerekű, 30 kalapácsos zúzóval, 1 hollandival és 1 káddal üzemelő papírmalomnál 18 nagyobb kapacitásút nem építhetett. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a földterület nem volt birtokában, azt a diósgyőri korona uradalomtól bérelte a vízhasználati joggal együtt, a szerződést pedig csak 3 évre kötötte meg vele az uradalom, ezt ismételten újíttatnia kellett, mert a kamara ellenőrizni kívánta, hogy a bérösszeg megfelelő-e, mint pl. 1815-ben és 1818-ban. 19 — Martinyi kezdetben 15 Ft, 20 később — feltehetően a 20-as évektől kezdve - 25 Ft bért fizetett. 21 Martinyi Sámuel 1836-ban meghalt, és örökösei kérték, hogy a bérleti szerződést velük kösse meg a kamara, 22 ami meg is történt. A papírmalom Martinyi özvegyének, Farkas Máriának birtokába került, de szabadulni akart tőle, és 1838ban felajánlotta azt a kincstárnak megvételre, de az nem reflektált rá. 23 1842 októberében aztán nyilvános árverésen Fiedler Károly és társai vették meg tőle, és a társak az év november 1-től kezdődő, 12 évre szóló bérleti szerződést kötöttek az uradalommal. 24 — Hogy Martinyi özvegye, illetve örökösei (feltehetően leányai) mennyit kaptak a papírmalomért, nem tudjuk, de sokat nem és a malomból sem sok jövedelmük maradhatott, mert az uradalomtól Felsőgyőrött bérelt pince bérleti díjával 1844-ben és 1845-ben is hátralékban voltak. 25 Az eladással a papírkészítői család alapította malom polgárok, kereskedők kezébe került, és a kereskedelmi tőke társult formában hatolt be az iparba. Az említett Fiedler Károly kassai kereskedő volt, társai pedig: Sandorasz Ernő szintén kassai, Gotthard György iglói és Lichtenstein György miskolci kereskedő, aki egyúttal a papírmalom üzleti vezetője is lett, a „műszaki vezető" pedig Grentter Antal papírkészítő mester. 26 — Fel kell hívnom a figyelmet a jubileumi kiadvány pontatlanságára : abban Fried és társa a tulajdonos és Geuter Antal a műszaki vezető. 27 — Fiedler és társai kezdetben szintén 25 Ft-ot, 1851-től kezdve pedig 31 Ft 50 kr-t fizettek földbér és víztaksa címén. 23 Az üzem elnevezése az 1840-es években „Császári és királyi Diósgyőri Papiros Gyár" volt, 29 később — feltehetően a 60-as években — a Diósgyőri Papírgyár Társulat nevet vette fel, és így szerepelt 1877-ben is. 30 Ebben az évben az uradalom és a papírgyár újabb és 10 évre szóló szerződést 2. ábra. A diósgyőri papírmalom velinpapírjának vízjele, 1846.
