Technikatörténeti szemle 5. (1970)
TANULMÁNYOK - Détshy Mihály: A sárospataki ágyúöntőház története
fel< A 5S >. A mester eredményes munkáját 1633. jún. 28-i jelentésében méltatja Debreczeni( A 24 L Betegségéről és haláláról 1632. jan. 4-i levelében értesíti a prefektus a fejedelmet< A 31 ). A már megöntött nyers ágyúkat a következő hónapokban az elhunyt mester legényei tisztítják( A 81 > 36 ), bár egyikük szintén megbetegszik ós sokáig munkaképtelen^ 35, 37) . Debreezeni egyideig abban reménykedik, hogy a legények is önthetnek ágyúkat( A 35 >, végül májusban mégis kénytelen őket Erdélybe visszaküldeni^ 44 ). A fejedelem ekkor Bécsbe induló követét bízza meg, hogy új ágyúöntőt kutasson fel, de ez eredménytelen maradt< A 41 ). 1634 nyarán az eperjesi ágyúöntőt, feltehetően Wierd Györgyöt kérik fel, jöjjön Patakra egy 50 mázsás harang megöntésére, de az nem vállalja( A 46 >. 1635 nyarán Debreezeni azt írja a fejedelemnek, „lassú készületük" van lövőszerszámok öntéséhez, de erre végül mégsem kerül sor (A 47>_ 1637-ben az eperjesi ágyúöntővel igyekszik megállapodásra jutni, ennek eredményéről azonban szintén nincs adatunk<A 50 ). Egy 1638-ban írt levelében említi, hogy egy ágyúöntőt hoztak, de erről sem tudunk meg bővebbet. 10 Az 1639. máj. 1-i pataki leltár szerint az ágyúöntőházban 305 új hordót tárolnak, ami szintén igazolja, hogy az épületben ebben az időben nem öntenek. 11 1639 végén Debreezeni arról ír, hogy önthetnének, ha lenne anyaguk( A 51 ), majd 1640 őszén azt javasolja, hogy csak tavasszal jöjjön Erdélyből öntő( A 52 >. Ugyanekkor a fejedelem — talán az öntések előkészítésére — kiküldi Patakra a fogarasi ágyúk díszítéséhez, ül. megjelöléséhez használt állatfigurák öntőmintáit( A 53 ). 1641-ben érkezik végül új ágyúöntő Patakra. Egy ebben az évben öntött ágyújának az 1711. évi munkácsi ágyúleltárban( A157 > feljegyzett felirata ós egy 1642-ben a pataki templom számára öntött harangjának — mintegy 100 évvel később megörökített felirata őrizte meg számunkra nevét< A 54) . Ez utóbbin a „Thomas Holste Lipurgiensis" nevet lehetett olvasni. Az 1641-ben készített 10 fontos Fürj falkonon kívül, amelyen nevét — Thaly olvasata szerint — Thomas Holhte alakban örökítette meg, 12 1642-ben négy ágyút öntött: egy 15 és egy 10 fontost a pataki vár számára, egy 8 ós egy 3 fontost pedig ónodra( A 55 > 56 > 59 >, továbbá az említett harangot a pataki református templom rószóre( A 56_58 ). 1643-ban a mester Lőcsére utazik ott hagyott szerszámaiért, majd visszatérve további két harangot önt a pataki ós egyet a sátoraljaújhelyi templom rószóre( A 60_84 ). Talán ebben az évben öntötte újra a „régi elszakadozott", 13 fontos Daru ágyút is 15 fontos golyókra( A 55 63 >. Végül Rákóczi ismételt sürgetésére<A 58 > 87 ) Debreezeni 1643. máj. 19-ón beküldi Gyulafehérvárra^ 68 >, ós többet Patakon nem említik. Debreezeni egyik levelében a harangöntésekkel kapcsolatban így dicséri: „ez csak jó ós jámbor ember effélében"^ 62 >. 1643 decemberében Rákóczi — röviddel hadjárata megindítása előtt — gyulafehérvári ágyúöntő jót, Antonit, a braunschweigi Antonius Utent 13 küldi Patakra, hogy 6 darab 12 fontos falkonágyút öntsön, majd 12 kiskaliberű és könnyű tarackot öntet vele< A 70 >. 1644 őszén, miután a Patakot másodízben körülzáró császári hadakat sikerül végleg visszaszorítani, a fejedelem újból őt rendeli ide az addig öntött 12 tarack befejezésére, és a hadjáratához szükséges további 12 „apró lövőszerszám", azaz mezei tarack és 24 fontos faltörő ágyúk öntósére( A 71 >. Novemberben elkészül az első 12 darab 4 fontos tarack, amelyeket Debreezeni a fejedelem utasítására el is szállíttató 72 >. 1645 elején Antoni visszatérhetett Gyulafehérvárra, mert Patakon ekkor nem említik további munkáját. 1645 derekán új ágyúöntő kerül Patakra< A 73 >, Hermann Lüders, aki Lengyelországban tanult( A 10 °) és dolgozott< A 81 >. ő hosszas készülődós után ez év novemberében 12 darab 4 fontos tarackot önt( A 74 >. Ezekből azonban elsőre csak 8 sikerül,
