Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Szűcs Ernő–Minárovics János–Tarján Rezső: Az első magyar benzinmotoros tűzoltófecskendő

1. ábra. Daimler és Kurtz robbanómotoros fecskendője, 1888. össze. A kiállított petróleum motorok egyike négykerekű kocsira szerelt centrifugái-szivattyúval volt összeépítve és víz-átemelési célra szolgált. Gyáraink, pl. a Ganz és Tsa, a budapesti Szivattyú és Gépgyár stb. a kiállításon olyan petróleum motorokkal jelentkeztek, melyek a Bánki — Csonka-féle szabadalmazott „automatikus csőgyújtó"-val működtek. Ezek beindításakor is a gyújtócsövet kb. 5 percig kellett előmelegíteni, majd a továbbiakban maguk a robbanások tartották azt izzó állapotban. Addig, amíg mezőgazdasági, vízügyi, ipari célra az izzócsöves gyújtású robbanómotorok hosszadalmas indítása különösebb hátrányt nem jelentett, a tűzoltói gyakorlatban a beindításhoz szükséges 5 perc jelentős hátrányt eredményezett. Ezért keresett Kőhler István elektromágneses gyújtású robbanómotort az általa Kassa város tűzoltósága részére konstruált tűzoltófecskendőhöz. Ilyen motort akkoriban a szombathelyi Mayer cég gyártott s Kőhler egy 1 hengeres 6 lóerős lassú járású motort választott ki. A benzinmotor két lendkerékkel, fordulatszám-szabályozóval (ez tette lehetővé a gép lassúbb vagy gyorsabb járatra történő beállítását), mágneses gyújtással, fekvő hengeres elrendezéssel készült. Megindítása csak néhány másodpercet vett igénybe. A benzincsap megnyitása és a főtengely forgattyúval történt 2 —3-szori megforgatása után a motor beindult. A' henger fölött egy nívómutatóval eUátott kisebb benzintartály volt, amit a kocsi oldalán elhelyezett kézi működtetésű szivattyú segítségével töltöttek fel a szükség-