Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Vajda Endre: 100 éves a Nemzetközi Távíróegyesület (1865–1965)

A harmincas évek közepe táján két módszert dolgoztak ki a kábelek ólomköpenyeinek elektrolitikus korrózióvédelmére: az ólomköpeny ,,drain"-ezését, áramgyűjtését és a köpenyszigetelőkötések alkalmazását. Magyar mérnökök javaslatára dolgozták ki azokat az eljárásokat, amelyekkel a távbeszélő készülékek elektroakusztikus viselkedését összhangba lehet hozni az áramkörök tulajdonságaival és közömbösíteni lehet a távbeszélő készülékek mikrofonjaira ható környezeti befolyásokat (zaj, visszahallás). A rádiószolgálat kialakulása A századforduló körül a távközlésben újabb elem jelentkezett: a szikratávíró, amellyel teljesen új távközlési kapcsolatok létesítése vált lehetővé. A szikratávíró a kábeleket is nélkülözhetővé tette, ezzel szemben rövidesen jogi problémák merültek fel. A Marconi Részvénytársaság monopólium-tendenciájából kifolyólag nem kívánatos súrlódások és akadályok keletkeztek a forgalomban. A rádióhullámok sajátságos természeténél fogva, mivel azok nem alkalmazkodnak az országhatárokhoz, mindez kívánatossá tette a nemzetközi szabályozást. A tengeri szikratávíró forgalom egységes rendezése céljából Németország 1903-ban, Berlinben előértekezletet hívott össze, amelyen 9 állam vett részt. Ezt követően három év múlva ugyancsak Berlinben összeült az első szikratávíró konferencia 29 állam delegátusával. Végül 1906. november 3-án megkötötték Berlinben az első rádió-távíró egyezményt. Habár nem hivatalosan, de így mégis egy második érdekközösség jött létre: a Nemzetközi Rádiótávíró Egyesülés. A Rádió-Távíró Egyesülés központi helyéül a Távíró Unió nemzetközi irodáját jelölték ki (Bern). 1922-ben az Egyesülethez tartozó 47 államban 14 255 fedélzeti, 1125 parti, 293 szárazföldi és 57 légiforgalmi állomás volt üzemben. 1927-ben Washingtonban tartottak rádióértekezletet, ahol kidolgozták az új rádiótávíró egyezményt és szabályzatot. Az egyezményt Magyarország is törvénybe iktatta az 1929. évi VI. törvénycikkel. A rádió az elmúlt történelmi időszak alatt óriási fejlődésen ment keresztül. Az elkövetkező rádióértekezletek e fejlődésnek megfelelően nemcsak a hajózási 'és szárazföldi rádiószolgálatokra vonatkozóan hoztak határozatokat, hanem szabályozták időközben a nagyjelentőségű rádióműsorszóró szolgálatot, a légi rádiószolgálatot és a rádiótávírószolgálat részletkérdéseit is. A nemzetközi távközlési kapcsolatok felújítása a háború után A Nemzetközi Távközlési Egyesület (UIT) keretén belül elsőként kezdte el működését a háború befejezése után a Nemzetközi Távbeszélő Tanácsadó Bizottság (CCIF). A CCIF XII. plenáris ülése által jóváhagyott munkaprogram a következőkből állt: 1. Korszerű európai távbeszélő kábelhálózat felállítása nagy átviteli sebességgel, amelyet elsődlegesen egy, a legfontosabb nemzetközi tranzit-központokat felölelő koaxiális kábelgyűrű létesítésével kell megvalósítani, és amelyhez a többi állam is részszakaszaival hozzácsatlakozhat majd. 2. Altalános program a nemzetközi gyorsforgalom azonnali megvalósítására. 3. Európai távbeszélő kísérleti hálózat azonnali felállítása, félautomata, a CCIF alapelvei szerint normalizált kiválasztással.