Technikatörténeti szemle 4. (1967)
TANULMÁNYOK - Balogh Arthúr: Diesel Magyarországon
nem számolt a villamos energia sokkal egyszerűbb szállításával. Bár az akkori viszonyok mellett az elektromos energia kedvező szállítására még nem lehetett gondolni. Befejezésül — amit a teljesség kedvéért említünk meg, mert ennek ma már nincs jelentősége — táblázatokban ismerteti 25, 50 és 100 lóerő teljesítmény gőzüzemű, szívógázüzemű és Diesel-motoros termelésének üzemeltetési költségeit. A konkrét adatok eredményéből kimutatja, hogy az Osztrák—Magyar Monarchiában a Diesel-motor üzemköltsége 1 / i —Vio része az elektromos üzemének. Egy másik táblázatban ugyanazon egységre ismerteti az orosz Ludwig Nobel szt. pétervári cég üzemköltségi számításait az előzőhöz hasonló eredménnyel. Harmadik táblázatában az üzemi és elektromos áram költségeit állítja össze évi 3000 órás üzemre 10, 25, 50 és 100 lóerős egységekben Bécs, Budapest, München és Berlin helyi viszonylatában. Külön foglalkozik az elektromos világítás, energiatermelés ügyével, és azt a meglepő eredményt hozza ki, hogy a Diesel-motor üzeme Vio, ill. V20 része az elektromos üzem összköltségeinek. Ma már mindezt természetesen másként látjuk, de abban az időben ezek a számítások nagyban hozzájárultak a Diesel-motoros üzem nagymértékű elterjedéséhez. 1 Előadását azzal fejezi be, hogy a monarchiának (nyersolajtermelő ország lévén) ajánlatos volna áttérnie a folyékony tüzelőanyag használatára az energiatermelésben és az eddig még primitíven kihasznált erőforrásokra is nagyobb gondot kellene fordítania. Példaképpen az akkori orosz viszonyokra hivatkozik, ahol már régen felismerték a folyékony energia felhasználásának összes előnyeit. S tekintettel arra, hogy a monarchiában sokkal kedvezőbbek a viszonyok, szükségszerű, hogy az ipar és kézművesség elérje az energiák megfelelő felhasználásával azt a szintet, amelyet nemzetközi viszonylatban elfoglalni köteles. IRODALOM 1 Balogh Arthur, Adalékok a Diesel-motor történetéhez különös tekintettel a magyar mérnökök szerepére. MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei XXIX. (1961) 4. sz. 2 Balogh Arthúr, Böszörményi Jenő és a Diesel-motor. Az MTA VI. osztályának közleményei (1966). 3 Balogh Arthúr, Erney Móric, Diesel magyar munkatársa. Az MTA VI. osztálya közleményei (1966). 4 Diesel, Rudolf, Mitteilungen über den Dieselmotor. (Wien, 1901.) Im Selbstverlag des Verfassers. 5 Augsburgi Diesel-motor levéltára. 6 Diesel, Rudolf, Le moteur thermique System Diesel. Dunod Editeur (1900). 7 Diesel, Eugen, Diesel der Mensch, das Werk, das Schicksal. Hanseatische Verlagsanstalt (Hamburg, 1937). 8 Balogh Arthúr, Contribution to the history of motorization of railwaytrains. Acta Technika (1966). 9 Rauck, M. J. B., 50 Jahre Dieselmotor. Leibniz Verlag (München, 1949). 10 Alapszabályok. Részvénytársaság Diesel-motorok számára. (Budapest, 1907.) 11 Diesel, R., Die Entstehung des Dieselmotors. Julius Springer (Berlin, 1913). 12 Diesel, Eugen, Georg Strössner: Kampf um eine Maschine. Erich Schmidt Verlag (München, 1950). 13 Prosper l'Orange, Ein Beitrag zur Entwicklung der kompressorlosen Dieselmotoren. Richard Carl Schmidt & Co. (Berlin, 1934.) 14 Lüders, J., Der Dieselmythos. Mc Krayn (Berlin, 1913). 15 Riedler, A., Die Dieselmotoren. Verlag Fachliteratur (Berlin, 1914).
