Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Vajda Pál: A magyar repülés története és magyarnyelvű bibliográfiája

vei kezdte, majd saját típusú gyártásra tért rá. Érdekes ennél a gépnél, hogy Melczer Tibor tervei szerint a szárnyfelületeket furnirral borították. Ezáltal a szárny szilárdságát növelték és csökkentették felületi súrlódását. Ugyancsak új megoldás volt a szabadon hordó, egyenszilárdságú szárnyfelület alkalmazása. A gyár 1917-ben saját konstrukcióin kivül Berg-és Phönix-gépek gyártását is felvette programjába. A háború közepén a Mátyásföldi Magyar Altalános Gépgyár (MÁG) is berendezkedett repülőgépek gyártására, előbb Fokker-tipusu vadászgépeket, majd Berg-rendszerü gépeket épített. Repülőmotor gyárunk három volt, az aradi Marta Hiero, majd Benz, a budapesti Ganz Fiat, Hiero és a már emiitett MÁG Austro-Daimler motorokat gyártott, /l 31, 152/ A Tanácsköztársaság repülői 1919. április 8-án alakultak meg a Tanácskormány rendeletére a Vörös Hadsereg repülökötelékei. Ugyanakkor az albertfalvai gyár is dolgozni kezdett, hogy elláthassa a nyolc századot megfelelő gépekkel. A Tanácsköztársaság repülőinek legnagyobb, legbravúrosabb teljesítménye kétségtelenül az a repülőút volt, amelyet Dobos István pilóta tett meg 1919 májusában. Szamuely Tiborral Budapestről Kijevbe és onnan visszarepült. 1919. június 2-án pedig a Vörös Hadsereg főparancsnoka hadseregparancsban dicsérő elismerését fejezte ki Szamuely Tibornak és Dobos István pilótának, mert "fontos hadműveleti ügyben 2000 km-t repültek át és Így kapcsolatot teremtettek az orosz hadsereg vezérkarával. " A ragyogóan sikerült repülőút csak alátámasztotta a már korábban tervbevett Budapest-Kijev-i és Budapest-Ogyessza-i rendszeres repülőjárat lehetőségét. /38/ Légiforgalom, légiposta Az első világháború után a magyar repülőgépgyárak más termelési ágakra tértek át, a szakemberek szétszéledtek. A világháborúból visszamaradt gé-