Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Kalmár János: A középkori számszeríj

l.ábra. Számszeríj képe a salignac-i reliefen és a saint-marcel-i síremléken (Le Puy, Crosatier Múzeum) Ezek a számszerijak vadászati célokat szolgáltak; Azt ma már nem le­het megállapítani, hogy a számszeríjat katonai célokra is felhasználták-e. A görög számszeríj, amelyet az alexandriai Heron irt le, még az 1. e. 110 körül, a hashoz való szorítás által felajzhatő lövő készülék volt, amely már átmenetet jelentett a kézi lövőfegyver és a nehezebb katonai löveg között. 2 / Amianus Marcellinus bizonyítja, hogy abban az időben, i.u. a IV. szá­zadban a gőtok is használtak számszeríjat. Ugyanezt a tényt igazolja az i.u. IV. században Jordanus is. 3/ Az ujabb kutatások eredményeképen ugy találjuk, hogy a számszeríjat Kínában találták fel. A mandarinok állítása szerint Huangti, ez az ősi kínai császár a számszeríj megszerkesztője. Lehetséges, hogy ez csupán legenda, de az Le. XII. században a számszeríj már valóban el volt Kínában széltében terjedve. Ez a tény kétségkívül kitűnik a legrégibb Írásokból. Itt már különböző fajtájú könnyű és nehezebb számszeríjak szerepelnek, mint például a kézi számszeríj, a várfalakra való, és a kocsira szerelhető nagyméretű számszerijak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom