Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Kalmár János: A középkori számszeríj

Az i. e. VI. században a kínai hadsereg egyes hadosztályai számszerijas lövészekből állottak. Az a kinai kifejezés, hogy "őrségen állni" tulajdonképen anynyit jelent, hogy "a számszeríjat a háton viselni". Nagy érdemeket szerzett a fegyver tökéletesítése érdekében az i. e. III. században a hős Chu-ko-Liang azáltal, hogy az ismétlő számszeríjat megszerkesztette, amellyel 10 lövést lehetett egymás után leadni. 4

/ Szóval Kinában már az i. e. XII. században kimutatható a számszeríj használata, de a későrőmai elnevezésével együtt hozzánk valójában csak az i.u. X. században jutott és terjedt el. I. Alexios bizánci császár Anna Komnena nevü leányának életleirásában "Alexias"-ban olvashatjuk, hogy 1100 körül nagyon csodálkoztak a bizánciak, hogy a normannoknak újfajta fegyverük van, a számszeríj. (Tzagra). Anna értesít minket arról is, hogy a fegyvernek rövid, vastag nyila van, amely átüti a legerősebb, vértezett hadiöltözetet is. Egy majdnem ördögi gyilkos fegyver ez, amely oly hirtelen földre teremti az embert, hogy nem is érzi a lövést. A leirásból kitűnik, hogy a számszeríj a keletrómai birodalomban ekkorra már teljesen feledésbe merült. 5

/ A számszeríj, Európában képes ábrázolásokban már a X. sz. folyamán felbukkant. Miniatűr képeken már ezóta nyomon követhetjük a számszeríj útját. IV. Lajos francia király korából való kéziartban 937-ből és a Saint Germani bibliában megtaláljuk a számszeríj képes ábrázolását. 6/ 2. ábra. Számszeríjat ábrázoló vizjegyek (XIV. századbeli oklevelén)