Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Kalmár János: A középkori számszeríj

Kalmár János: A középkori számszerij 1. TOrténelmi előzmények A legidősebb, mechanikusan megszerkesztett, távolra hatő lőfegyver, a számszerij, népies nevén nyílpuska. Eredete látszólag nyugati területre s a középkor korai századaira nyúlik vissza, de az ujabb kutatás távolkeletihez kapcsolja elsO izben való megjelenését. Elvileg tulajdonképpen a kézi ij találati biztonságának és hatásának fokozására szerkesztették meg. Az a mechanikai elv, amelyen a számszerij szerkezete nyugszik, az ókor katapultjával egyezik meg, Vitruvius, időszámításunk legelején "de architectura" cimü müvében erijől meglehetősen tiszta képet nyújt, amennyiben megírja, hogy a cél az volt, hogy a nehéz ostromgépek elvét érvényesíteni kell egy könnyű kési fegyver kialakításánál. Az ujabb kutatások kimutatják, hogy az antik periódus végkicsendülése előtt ez az | igyekezet sikerrel is járt. Vegetius elmondja, "Epitome institutionum rei militaris" cimümüvében, amelyet i.u. 385 körül irt az "arcuballista"-ról és "manuballista"-ról, mint egy széltében ismert fegyverről, hogy az nem valami nehéz gépezet, hanem egy könynyebb fajta kézi IBvő fegyver. ' A római császárkorból két, i.u. a IV. századból származó gall-római kőemléket ismerőnk, amelyeken a számszerij ábrázolása megjelenik. Az egyik a salignac-i relief, a másik pedig a saint-marcel-i síremlék. Mindkét kőemléket a Crosatier Múzeum őrzi 1/ Le Puy-ben. /( l.ábra. /