Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Kiszely Gyula: A szélfrissítő acélgyártás története Magyarországon

tötték. A fuvatás befejezése előtt mindenkor mártáspróbát vettek, mely abból állott, hogy vékony vaspálcát az acélba mártottak, majd onnan kivéve vizben azon­nal lehűtötték. A lehűlés alatt a pálcára ragadt salakréteg fényes barnavörös, vagy sötétbarna szinü lett. A barnavörős szinnél az acél lágy, tehát kerékabroncs gyártására alkalmas, a sötét hamuszinünél az acél kemény, vagyis sin gyártásá­ra alkalmas minőségű volt. Miután az acél minőségét próbával megállapították, a kész acélt az öntőgödör fölött lévő szinten az előre fűtött öntőüstbe csapolták, s ebből fenéklyukon keresztül az acélt - melyet kézi emeltyűvel szabályoztak - az erősen felhevitett kokillákba csapolták. A kokillák kettősek voltak, illetve kettő ­kettő egy közlekedő edényt képzett, s igy egyszerre teltek meg. 5?a/ Az üzemben készitett Bessemer acélt 7 keménységi fok szerint osztá­lyozták az alábbi táblázatban foglaltak szerint: Keménységi fok C tartalom °/o Kovácsolhatóság Felhasználási cél. I. 1. 50 Jól kovácsolható Csak kivételes esetekben lehet felhasználni. II. 1.25 Nagyon jól kovácsolható Csak kivételes esetekben lehet felhasználni. III. 1. 00 Kitűnő Véső, fúrók, mindennemű vágóeszköz, fürész, rugó, huzal, lemez, üllő, kala­pács és ollófejek készité ­sére. IV. 0. 75 Kitűnő Kerékabroncs, klf. gép­részek, mint pl.dugattyuru­dak, üllő, géplakatosszer­számok, faszerszámok,vé­ső, kasza, sarló, kard, hen­ger és műszerek készíté­sére. V. 0. 50 Kitűnő Kerékabroncs, sin,lemez' mindennemű gépalkatrész, mind köldökrud, hajtórud, közlőtengely, forgattyú hajótengely, rugó, szegecs, tengely, s mindenféle dur­vább vágóeszköz gyártásá­ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom