Technikatörténeti szemle 3. (1964)
Kiszely Gyula: A szélfrissítő acélgyártás története Magyarországon
összehasonlításként érdekes a Salgótar ján-Zólyom-i vonal is, hol 17 V64 db brézói sinből 8. 35 % került kicserélésre. 1 / Vasgyáraink küzdelme csak 1887 végétől kezdve enyhült némiképp, amikor Baross Gábor| vette át a kereskedelemügyi minisztérium vezetését, aki felismerte a vasút és a vasipar közti kölcsönhatást. Vasmüveinknél a már elmondottakon kivül másik nagy hiba az volt, hogy a kfirszerü acélgyártási technika fejlődésével nem tartottak lépést. A Bessemer acélgyártás bevezetésénél az idegenkedést fokozta az a tény is, hogy a szakemberek még nem látták világosan, hogy a magyarországi vasércekből gyártott nyersvassal a Bessemer eljárás akadály nélkül megvalősithatő-e. Akkor, amidőn a vasutak a vassin használatáról áttértek az acélsín alkalmazására, vasgyáraink még nem voltak acélsín gyártására berendezkedve. Egyedül a Szab. Oszjtrák-Magyar Államvasút Társaság resicai vasgyárában gyártottak acélsineket Bessemer eljárással 1866-tól kezdve. Az építtető vasúttársaságok is okozói voltak az elmaradásnak, mert a külföldi gyárakat előnyben részesítették a belföldi vasgyárakkal szemben. A kincstári vasmüveknél a fejlődést gátolta az ország kedvezőtlen pénzügyi helyzete, a felsőbb hatóságok maradisága és! túlzott bürokráciája. A magán vasmüveknél - R,e«""-í«- W -éve - az áldozatvállalás és akisérietek bizonytalan kimenetele miatt a vállalkozói szellem hiánya volt a fékező erő. Mindkét csoportban azonosan továbbra is a vasúti összeköttetés kiépítésének hiánya gátolta a fejlődést. A legfontosabb vasipari vidékeknekla Hernád-mentén (3. kerület), a Sajó forrásától a Her-.1 nádba való beömlésig eső 'területén (4. kerület) és a Garam vidékén (5. kerület) a legerősebb európai fejlődési időszakban nem volt vasúti összeköttetése. 1868. április 24-én a felsőmagyarországi iparvasut ügyében alakított! választmány Andrássy Manó vezetésével emlékiratot intézett az országgyűléshez és a kormányhoz, amelyben a felsómagyarországi vasiparnak kifejlesztésére szánt "Gömöri Iparvasut" mielőbbi megépítését kéri. A választmány indokolásában a kérelmezett iparvasut feladatai között megemlíti, hogy "miután a Sajóvölgy és a Salgótarján vidék kitűnő minőségű barnakőszene a finomításhoz és az utóbbi a B e ss efm erezéshez igen előnyösen felhasználható" 8 / hozzájárulhat ahhoz, hogy a vasipart a legmagasabb fokra felemelhessék és a termelt
