Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Kiszely Gyula: A szélfrissítő acélgyártás története Magyarországon

nyersvasat teljes egészében a hazai finomitómüvékben dolgozzák fel. Az olcsó közlekedés megteremtésével a külföldi országok is megvalósították a vasipar hatalmas fejlődését. Az indokolásban Ausztriát hozzák fel példaként.mondván "Ezért már közelebb a szomszéd osztrák kormány is mindezt belátván, a vasiparnak még hiányzó közlekedési eszközei megszerzésére a pécs-kanizsai vonalat, mellyel a magyarországi pécsi kőszéntelepet is magához kötötte, érvényesité és mintegy 60 millióba kerülő Rudolf-pályát munkába véteté, vasipara emelésénél a fő súlyt a vasúti közlekedésre helyezvén; mig nekünk most egy ölnyi vasutunk sincs e célra. Ők éppen nem virágzó helyzetükben is nem szűkmarkúak az üdvös befektetések körül.. . "

9

/ A vasút megépítésének előnyeinél többek között elérendő eredményként tűnik ki, hogy "ezen befektetés pedig nem a gömöri és f e 1 s 6 ma g y a r o r s z á gl vasiparé egyedül, hanem országos befektetés;" ... "mert kérelmezett vasutvonalaink gyors kiépitése gyárainkat a többi vasútépítési szükséglet fedezésére képessé tevén, milliókat tart bent és ment meg az ország javára". 10/ A javaslatot kétségkívül igen jól megalapozták, s ha ebben a szellemben történt volna a vasipar további fejlődése, az az ország szempontjából kétségtelen haszonnal járt volna. A javaslat hatására az 1870. XXXI. t. c. a gömörmegyei vasiparvidék érdekében engedélyezte a gömöri iparvasutak kiépítését. A vasút építését a törvény hatálybalépése után megkezdték. A magánvasgyárak tehát 1871-1874 között már nagyrészt rendelkeztek vasúti összeköttetéssel, mig a sinszállitásokban legérdekeltebb kincstári üzem a rhonic-brézói vasmű csak 1884. július 26-án került közvetlen vasúti összeköttetésbe a nyersanyag szállítókkal és a felvevő piaccal. Az emlékiratban kívánt vasúti összeköttetés tehát megvalósult, késett azonban a magánvasmüvek Ígérete a vasipar - különösképpen a finomitóipar - kifejlesztésében. Ennek a halogató magatartásnak hatását az 1877-ig terjedő sinszállitásokat szemléltető fenti kimutatások is részben bizonyítják. Igaz ugyan, hogy az 1873 évi világgazdasági válság sokban akadályozta a fejlődést, de mégis azt kell megállapítanunk, hogy a vállalkozási kedv hiánya volt az, ami most már a magyar vasfinomitó iparnak európai színre való emelését gátolta.