Technikatörténeti szemle 3. (1964)

SZEMLE - Soulard R.: Geschichte der Maschine – Dala L. A gépek születése (Endrei Walter)

ROBERT SOULARD: GESCHICHTE DER MASCHINE Lausanne 1963. 104 p. 86 ábra DAZA LÁSZLÓ: A GÉPEK SZÜLETÉSE Budapest 1 964. 94 p. sok ábra A népszerűsítő technikatörténeti irodalom két müvét állítjuk párhuzamba: egy magyar és egy svájci könyvet, amelyek a közelmúltban jelentek meg. Mind szándékában, mind kivitelében rokon kiadvány a kettő. Szép, szemléletes képanyag teszi vonzóvá, s könnyedén fogalmazott, rövid szöveg hozza megérthető közelségbe a mondanivalót a laikus számára. Ám az eredmény nem egyforma. Nem tagadhatjuk, a svájci könyv illusztrációi szerkesztés és nyomdai megoldás tekintetében különbek a magyarénál. A grafikus remeket formált ebből a kötetből, akár a sorozat többi tagjából (Geschichte der Luftfahrt, Schiffahrt, Rakete, Waffe, Elektrizität, Chemie stb.) Tartalmilag már kevésbé sikeres a vállalkozás. Mindenekelőtt bántóan sok a vulgáris és szenzációhajhászó, de megalapozatlan állítás. Pl.: "A nagy piramisok felépítésével valószínűleg bekövetkezett a munkafeltételek romlása", vagy "lakat és kulcs egyidejűleg keletkezett Görögországban és Egyiptomban", ... "nem lehet tapasztalni a teljesítmény növekedését a kézi szerszámok fejlődése révén, mert ezek kezdettől fogva az emberhez idomultak..." Hozzá, felelevenít régóta megcáfolt anekdotikus anyagot, mint Humpry Potter gőzgépszelep találmányát. Fordítási hibák is eléktelenítik a munkát - eredetije francia volt - a fonalfelvetést például következetesen láncfonalfeszitésnek Írja. Gyakoriak a téves évszámok, - csak részben magyarázhatók nyomdahibával. Egy nyilvánvalóan XV. századi szélkerékrajz 1754. évi datálása még számcserével indokolható. De egy orosz számológépet indiai eredetű, XVIII. szászad! számolótáblának minősíteni már súlyos melléfogás. A könyv végén adott kronologikus áttekintő táblázatban nemcsak hemzsegnek a tévedések (Jürgens helyett Burgens," Vaucanson mint az eszterga feltalálója stb.), hanem önkényessége miatt didaktikailag is értéktelen. Elég talán kommentár nélkül közölni, mit tart említésre méltó találmánynak a szerző 1000