Technikatörténeti szemle 3. (1964)
Mészáros Vince: Az első vasútépítési kísérlet Magyarországon
részvényt jegyzett összesen 63 pesti polgár 1/5, 1/4, l/2 db-os tételekben. A polgárságnak ezt a tartózkodását, mint láttuk, nem magyarázza sem a tőkeszegénység, sem a vállalkozói kedv hiánya. Nyilvánvaló, hogy annak osztálytartalma van, melynek lényege a "felsőbb" kezdeményezéssel szembenálló bizalmatlanság, a nemesi érdekek iránti közömbösség és a vállalkozás kereskedelmi jelentőségének kedvezőtlen értékelése. Tartózkodásukat fokozhatta József nádornak már az építkezés alatt Írásban is kifejtett álláspontja, amely feltehetően nem maradt titok a polgári elemek előtt sem, hisz az építő bizottságnak tagja volt a polgármester, a város ügyésze, a kivitelező pedig pesti ácsmester volt. A nádor, - egyébként nagy kormányzati bölcsességre valló - véleménye szerint pedig: "ez a vasút (sémita ferrea) ugyanis az ilyenfajta műnek csupán ősmintáját alkotja és kísérletképpen kell felfogni, s nagyfontosságú, hogy a megfigyelések napról-napra nagy pontossággal történjenek, mert ezekből kell meríteni azokat az adottságokat, amelyekre a jövőben mind az effajta nagyobb müveket, mind szervezetüket és a költségek, valamint a remélhető haszon számítását fel kell épiteni. . . „19/ A végső eredmény nem a tudősitő reménykedését, hanem József nádor óvatosságát igazolta. A konstrukciós és épitési hiányosságok következtében a vasútvonalon már az első hetekben állandósult az üzemzavar. A javítási költségek messze meghaladták a bevételeket. Ráadásul a forgalomhoz fűződő remények sem váltak be. Hat hónap alatt mindössze 4801 tonna építőanyagot szállítottak a városba, azt is ráfizetéssel. A forgalom és tarifaemelést részben a szekérfuvarozők versenye, részben egyéb magánérdekből eredő okok lehetetlenné tették. 1828 tavaszára nyilvánvalóvá vált a műszaki és gazdasági kudarc. A vállalkozás adósságokban vergődött, jövedelmet nem hozott s kénytelen volt részvényenként ujabb 15 korona befizetést kérni. Ezt a részvényesek megtagadták s 1828. március 20-án, nyolc havi fennállás után elhatározták a vasút szétbontását^ A bontási anyag eladási árából kifizették az adósságokat. Az első magyar tőkés vasutvállalat ezzel megszűnt. Mint érdekességet emiitjük meg, hogy a bontási faanyag egy részét Széchenyi István vásárolta meg tűzifának 20 /, másik felét pedig Sina b., aki egyes források szerint azt később a Lánchid előmunkálataihoz használta fel. A Bodmer féle vasút mint konstrukció érdekes, de eleve sikertelenségre Ítélt alkotás volt. Szerkezeti hibáira már megnyitása alkalmával rámutatott Kudrlnszy János bécsi vizépitési igazgató, mint meghívott szakértő. 21 /
