Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Mészáros Vince: Az első vasútépítési kísérlet Magyarországon

Bodmer János Gáspár badeni sóbányaigazgató 1824-ben Angliában látott, Palmer 1821-ben szabadalmazott rendszerével épült függó, - vagy az akkori elnevezés szerint -"lebegő" vasutat, s az ragadta meg figyelmét. A Palmer vasút lényegét 2-3 m magas oszlopokra erősített hosszgerendákon fekvő vas sinre, két egymás mögötti kerékkel támaszkodó, arról mintegy nyeregről függő, a sin mindkét oldalán arányosan terhelhető teherszállító lapok képezik. A viszonylag kevés talajmunka és az egyszerű berendezés olcsó kivitelt igért. A Palmer rendszer hibáit Bodmer ugy akarta kiküszöbölni, hogy a hoszszanti gerendákra (egymás mellé nem egy, hanem két sinszálat fektetett. Ezeken gördültek a két kerékpárra függesztett teherszállító lapok. A módosított szerkezetre 1826. december 26-án szabadalmat kért és kapott. Mind a Palmer rendszerű, mind pedig a módosított Bodmer-Palmer rendszerű lebegő vasút szerkezetét a közölt ábrák világosan szemléltetik. 22/ Bodmert megelőzően Schuster János osztrák mechanikus is kért már hasonló szerkezetre szabadalmat. Schuster 1829-ben szabadalombitorlás cimén Bodmer utódai ellen fordult, s Bodmer szabadalmának törlését kérte. Az eljárás során a hatóságok mind Bodmer, mind Schuster szabadalmát, két kisebb részmegoldás kivételével, mint nem eredetit, törölték. 23/ A Bodmer féle kisérlet sikertelensége nem ingatta meg teljesen a függővasut műszaki hitelét. Még 1828 elején Ullmann Móricz kér engedélyt Győr és Mosón között Palmer rendszerű vasút építésére, a gabonaszállítás megkönnyítésére. A nádor azonban a javaslatot elutasította. "Lebegő" vasút építését hazánkban többé nem kísérelték meg. 24/ Az első tőkés hazai vasútépítő vállalkozás kudarca kétségtelenül hátra nyosan befolyásolta a vállalkozói kedvet, s bizonyos mértékben késleltette a további vasútépítéseket. Túlzás volna azonban azt gondolni, hogy a magyarországi vasutépitkezések megindulásának ezt követő több mint évtizedes késedelme nagyrészt a Bodmer féle kisérlet kudarcának tulajdonitható. Sokkal jobban megközelítjük az igazságot, ha a késedelem okát a kor társadalmi viszonyaiban, a termelési formák elmaradottságában, a feudális rendszer korlátaiban, a hazai tőkeszegénységben, valamint a közlekedési szükségletek kielégítésére irányuló igények e-! rőtlenségében, végül, de nem utolsó sorban az osztrák gazdasági politikában keressük.