Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Vajda Pál: A magyar repülés története és magyarnyelvű bibliográfiája

pilóta hajtott végre. Bánhidy Antal is nagy nemzetközi sikert aratott a kis "Róma" északi útjával. (Budapest-Wien-Dresden-Travemünde-Koppenhága-Göteborg-Karlstadt vissza Linköping-Koppenhága-Hamburg-Brémen-Dortmund-Hannover-Dessau Leipzig-Wien-Budapest.)/ 249/ Az ezután következő túrákat, versenyeket a "Gerlékkel" abszolválták. Nevezetesebbek ezek közül a "Gerle 13" leszállás nélküli London-Debrecen repülése (1933), a Földközi-tenger körüli útja (1933). A "Gerle 12" és "13" vett részt a Nemzetközi Aviatikai Kiállításon Genfben (1934). Ugyancsak e két gép lett a második és harmadik a milánói nemzetközi csillagtúrán (1934), magamögött hagyva az e kategóriában indult több ismert külföldi pilótát. Az időközben elkészült "Gerle 14"-gyel együtt pedig részt vettek a lengyel Nemzetközi Légi Weekenden (1934). Bánhidy Antal a "Gerle 11" géppel az 1931. évi berlini műrepülő versenyen számos külföldi repülő hiresség között nyert második díjat. A hazai aviatikai versenyeken elért sikerek közül kiemelkedő az 1935. évben rendezett I. Nemzetközi Balatoni Csillagtúra, amelyen a magyar pilóták a "Gerle 12" és "13" géppel a III. és IV. dijat vivták ki. Legjelentősebb volt a siker az 1937. június 12-1 I. Nemzetközi Vöröskereszt Légbőlmentési versenyen: Békást Vilmos és Vadas László a a "BL 16" géppel, valamint Kováts Lóránd és Jancső Endre a "Gerle 13" géppel I-U. illetőleg IV-V-ik dijat nyertek. Ez utóbbi versenyen elért siker azért is kiemelendő, mert ez volt az első nemzetközi verseny, amelyen ma gyar gép és magyar pilóta első helyezést ért el. /llO/ A 18 lóerős motor után most már 35 lóerős Thorotzky-motorral vont műrepülésre alkalmas sárkánytkonstruált Lampich Árpád. Kaszala Károly repülte be és több vidéki városban rendezett repülőnapon nagy sikereket ért el vele. Az ezután épített gép motorja már 60 lóerős. Lampich ezután Bánhidy Antal közreműködésével elkészítette a "BL 6. " tipusú 85 LE Siemens Sh 11 motorral felszerelt új iskolagépet. Még két gép elkészülte után megkezdődött a pilótaképzés, amelynek vezetője Endresz György és a "Rákosi-gárdából" származó Dobos István tábori pilóta lett. 1923-ban készült Feigl Gyula és Rotter Lajos tervezésében Magyarország első forgalmi repülőgépe, a "Feiro I. "(majd későbbi változata a "Feiro-Da -