Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Vajda Pál: A magyar repülés története és magyarnyelvű bibliográfiája

vekre esik. Egymás után tervezi és építi a jobbnál-jobb motorokat. /39,42/ Abban az időben a németek a motornélküli repülést fejlesztették. Ezzel szemben a műegyetemiek uj utakon jártak: megépítik Lampich Árpád tervei sze­rint a világ első segédmotoros gépét, 12 lóerős Thorotzky motorral ("Mama ked­vence "). Ez volt az egyesület első gépe, amelynek még a motorja is magyar gyárt­mányú volt. E konstrukcióval bebizonyosodott, hogy egészen kis teljesítményű mo­torral is lehet repülni. E sikerek után aztán külföldön is fellendült a kis motoros sport- és túrarepülőgépek gyártása. Nagy eredmény volt ez akkor. A fennálló nehézségekre misem mutat rá jobban, mint az a körülmény, hogy a gép törzse a Fejes-Asboth-gyár, szárnyai Neuschlos-Lichtig-gyár, a mágnes a Bosch-gyár előzékenységének köszönhető. A motor konstrukciójában több olyan találmány szerepel, melyet jóval később talál­tak csak fel újra (automatikus olajpumpa, a hajtókar megoldása és a karburátor egyszerűbbé tétele). A motor kiválóságát mutatja, hogy öt különböző LE és hen­gerszámú motort építettek belőle, /l 63/ A kis repülőgép kicsiny üzemanyag fogyasztásával és meglepően jő tel­jesítményeivel ugy felvillanyozta a közvéleményt, hogy Lampich Árpádnak sikerült anyagi támogatásra szert tenni és megépítette világhírű konstrukcióját, az L-l-et és L-2-t. Ez utóbbi 18 LE-s Thorotzky motorral repült és üres súlya 100 kg-on alul volt, igy a sportrepülőgépek legkisebb nemzetközi kategóriájába tartozott. A gép jó tulajdonságai azt a gondolatot adták, hogy a kisteljesítményű gépek egyensúlyvonalú rekordját megjavítsák. Kaszala Károly vállalkozott az út­ra, amelynek célja Róma lett volna. 1928. június hó 14-én startolt az üzemanyag­gal túlterhelt gép. A kísérő olasz gép motordefektje miatt azonban Kaszala is le­szállt Póla mellett, mert hiszen ekkor már a világrekord megdőlt a berepült 517 km-rel. A pár nap múlva Rómába érkezett világrekorder gépet a littorói repülő­téren nagy ünnepséggel fogadták, s itt kapta a "Róma" nevet. Még egy világrekord fűződik e géphez: egy zártkörű rekord Budapest és Monor között, melyet először Kaszala Károly 1927. szeptember hó 14-én 650 km­rel állított fel, majd Lampich Árpád a francia Fauviel által Kaszalától elhódított rekordot 1930. augusztus hó 14-én 1033-km-es teljesítménnyel visszaszerezte. Ez volt az első hitelesített világrekord, amit magyar gépen, magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom