Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Mészáros Vince: Az első vasútépítési kísérlet Magyarországon

Mészáros Vince: Az első vasútépítési kísérletek Magyarországon. A XIX. század első évtizedeiben a felvilágosodás hazánkba is beáramló nézetei egyre nagyobb rést ütöttek a feudális hagyományokat féltékenyen őrző nemesi öntudaton, amelyre eddig a tájékozatlanság, az alacsony színvonalú politikaigazdasági műveltség és az önelégültség talajából fakadó "Extra Hungáriám non est vita" szemlélet volt jellemző. Bár a kor közéletére még az a megmerevedett és meddő közjogi szemlélet nyomta rá bélyegét, \f amely magas kormányzati pozíciókban és a megyei életben egyaránt bénitotta a fejlődés menetét, a reformok vágya egyre szélesebb körökben terjedt. A háborús konjunktúra, a kontinentális zárlat Magyarországon is jótékonyan éreztette hatását és egyre világosabbá tette a feudális termelési viszonyok tarthatatlanságát. Az 1790-91. évi országgyűlés által kiküldött commercialis bizottság már tárgyilagosan értékelte a feudális elmaradottság, a kereskedelem és az ipari fejlődés, valamint a közlekedési viszonyok közötti összefüggéseket. 2

/ A XVIII. századvéget követően ismétlődő népszámlálások és iparstatisztikai felvételek (1805, 1815, 1818, 1825,) az ország gazdasági szerkezetében alapvetően megváltozott tényezőkre hivták fel a figyelmet. 3/ A lakosság lélekszáma 1787-1828 között 24 °/o-kal, 11 és fél millióra gyarapodott, ezen belül azonban az iparüzök száma több mint 180 °/o-kal nőtt. "A feudális ipari termelés... alkalmatlanná vált á felmerülő igények kielégítésére. A kialakulóban lévő belső piac szükségletei megkövetelték a termelés fejlesztését, mert a kereskedelem kézműves és hűbéri termelési bázisa már nem elégíthette ki a növekvő keresletet. Ezt az ellentmondást nem lehetett másként megoldani, mint ugy, hogy a tőke behatolt a