Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

Irodalom Bátky Zsigmond: Mesterkedések. Nemez és posztógyártás. Magyarság Néprajza. I. kiadás. 342-347. p. Ébner Sándor: A szflrtarisznyás mesterség Dunántúlom Ethn. XLIÍ. 1931. 165-169. p. Ecsedi István: A debreceni becsületes gubacsapó céh. Debreceni Képes Kalendárium 1924. Gáspár Gyula: Abapokróc, cserge, lomospokróc. Búvár 1939. 659. p. Gyórffy István: A cifraszűr, Pb. 1930. Karner Frigyes: A régi kőszegi posztóipar. Vasi Szemle 1936.III. 70-79.p. Kiss Lajos: A szűcsmesterség Hódmezővásárhelyen. Ethn. 1926. 153. p. Lambercht Kálmán: A magyar malmok könyve. Bp. 1914. Léderer Emma: A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. Századok 1928. Luby Margit: A gubakészítés módja és a gubásmesterség, Ethn. XIX. 1927. 144-154. p. Márkus Mihály: Gubásmesterség (kézirat) Magy. Néprajzi. Múzeum adattára. 'EA. 588 (1-9.) Melich János: Nemez. Magyar Nyelv 1930. Nagy Jenő: Adatok a székelyposztóharisnya fejlődéstörténetéhez. Kelemen Lajos Emlékkönyv, Kolozsvár, 1957. 479-485. p. N. Bartha Károly: A csergekészítés az Udvarhely megyei Bágy községben Ethn. XX3V. 1932. 19-23. p. Orbán Balázs: A Székelyföld leirása. Bp. 1873. VI. 279. p. (Brassói posztógyártás). Palotai Gertrúd: A gyapjú fonása és festése Csikszenttamáson. Ethn. 1937. 273-274. p. Pongrácz Pál: A mezőgazdasági jellegű ipari építészet műemlékei - malmok-. Bp. 1947. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem tudományos közlemények. Hl. köt. 3. sz. Schlabow Kari: Germanische Tuchmacher der Bronzezit. Neumünster in Holstein, 1937.