Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

vagy rekeszes vizikerék. A szabad lapátozatu járókereket tóként a víz mozgásenergiája működteti és csak igen kis mértékben hasznosítja a víz helyzeti energiáját. Ezzel szemben a rekeszes (vagy szekrényes) vizikerék alkalmas az ütközés után mozgásenergiáját vesztett víz helyzeti energiájának hasznosítására. A felülcsapó rekeszes vizikerék nyomatéki tényezője két erőhatásból jön létre; a víz mozgásenergiájából adódó kerületi erőből és a kerékrekeszekben tárolt víz tömegsúlyának a tengelyre ható nyomatékából. A járókerék kerületi sebessége (u) és a vízáramlás sebessége között itt is a teljesítményre kiható összefüggés áll fenn, mivel a kerületi sebesség minden esetben kisebb az áramlási sebességnél. Vizsgáljuk meg, hogy egy felülcsapó 15 ford/perc fordulatú 12 szekrényes járókeréknek, amelynek a kerületi pontsebessége 1,17 m/sec. (munkasebesség), mekkora áramlási sebességre van szüksége. A rekeszek éle között 0, 39 m távolság van. Meg kell határozni, hogy másodpercenként hány rekesz telik meg, ha a rekeszek kubaturája 3 egyenként 0, 018 m . A kerületi pontsebesség 1,17 m/sec. Egy másodperc alatt a vizvetóél előtt 1,17 kerületi hossz halad el; « 2, 96 rekesszel. A 2, 96 rekesz 0, 018 m'/sec., amit 0, 36 . 0, 06 máramlási szelvény biztosit c sebesség mellett. Az áramlási sebesség Ezt a sebességet ( c • 2 g . h ) egyenletből h nagyságú eséssel lehet elérni. Ezekután számitható az ismert járómfl teljesítménye a maximális műszaki hatásfok mellett. (/T£ - 0,5 ) N

./q . -S^-H-.o.SO. 0,053 .^lO

3

. 1,4 . f

^ Nagyobb átmérőjű kerekeknél nem hanyagolhatók el a kerékelemek tömegéből adódó lenditő nyomaték sem. A vizsgált kerekek azonban olyan kis átmérőjűek, hogy lendítő nyomatékuk a teljesítmény számításánál elhanyagolható. A víz helyzeti energiáját az előbbiekhez képest még fokozottabb mértékben használja ki a derékbacsapó vizikerék. Ez esetben a forgástengely felett veae-