Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

MŰSZAKI ÉS IPARI EMLÉKEINK - Vajda Pál: Magyarország első hegesztett vasszerkezetű hídja

A próbaterhelés alkalmával a főtartók legnagyobb behajlása 17, 7 mm volt a számított 13, 5mm-el szemben, a maradó behajlás azonban csakO, 3 mm-ig terjedt. A súlymegtakarítás a szögecselt 14.615 kg-hoz viszonyítva, a hegesztett híd 8. 590 kg súlyát figyelembe véve 42 %. Az első magyar hegesztett híd - ma már megállapíthatjuk - 33 év óta jól megállja a helyét, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a közvetlenül ezután épített hegesztett hidak közül sok megrongálódott. így Németországban

11

' 12

'

13

/, majd Belgiumban az 1933/38-ban épült 52 hegesztett hídból két év alatt 6 sérült erősen meg, a 74, 5 m fesztávolságú Hasselt melletti közúti híd 14 15/ az Albert-csatorna felett pedig beomlott ' '. Ez utóbbi, amit a szakirodalom i 16 / századunk egyik legsúlyosabb hídkatasztrófájának tekint , komoly tanulságul szolgált a hegesztett hídszerkezetek fejlődésére

17

'

1

^*

19

' ^1, Jegyz et 1/Stamm C. : Brückeneinstürze und ihre Lehren, Zürich, 1962. 2/Vajda Pál: Magyar hidak - magyar hídépítők, Budapest, 1964. 32. p. 3/ Bautechnik 1930. V. 23. 4/Bohny F. : 1'5 Jahre Materialentwicklung im Stahlbau. Der Bauingenieur 16/1935/, 5-6. sz. 45. p. 5/

Rotter K.: Vasszerkezetek hegesztése. Anyagvizsgálók Kör'őnye 1930. 148. p. 6/

Schweizerische Bauzeitung 99/1932/3. sz. 35-36. old. 7/ Algyay-Hubert P. Erfahrungen bei ausgeführten Bauwerken in Ungar n. Intern. Vereinigung für Brückenbau und Hochbau 2. Kongress, Berlin -Man chen 1-11. Okt. 1936. Sonderdruck III. 1. 8/ Harkányi J. : * Az első hegesztett hídszerkezet Magyarországon Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye 65/1931/, 324 327. p.