Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Edvy Gyula: A régi budai "nádori" vízmérce

Szegélykövének méretei kívül-belül eltérnek a BT. 65. és BT. 66. jelű helyszínraj- zon feltüntetett aknák méreteitől. Az eltérések szélső értékei 2 dm-en belül vannak. A mérce alapkövének helyét a lépcsős kortina déli falsíkjának ama pont­jára vonatkoztatva határoztuk meg, ahol annak és a kútgépház homlokfalának meg­hosszabbított irányvonala metszi egymást. Az alapkő központjának meghatározásá­ra igénybe vett mellékleteinken a kútgépház falsíkjára vetített merőleges talppont­ját "A"-val, a lépcsős kortina falsíkjának metszéspontját " B"-vei jelöltük. A kor­tina falsíkja merőleges lévén a kútgépház homlokfalának irányára, a BT. 66. jelű helyszínrajz számszerű méreteit felhasználtuk a kútszoba kortinafelőli falának fal­síkjáig. A helyszíhrajzról csak ettől a ponttól vettük le az "A pontig a távolságot. Ezzel a térképről vett méretet 5 m alá szűkítettük. A helyszínrajzróí vett méretek ellenőrzésére a csővezeték ama szakaszát is igéi be vettük, mely a vízkivételi ak­na belső élének metszéspontjától az első +örésponton át a mérceakna Duna felőli végénél fekvő töréspontig tart. E méré. i vonalunk kezdő-, törés- és végpontját "l", "2" és "3" számmal jelöltük és a "2-3" vonalon a mércealapkő sarokpontjait közvetlenül mértük. Mérésünk eredménye: a mércealapkő központjának a " B" pontra vonatkoz­tatott helyi koordinátája: Y = - 1, 88 m X= +8,27 m A " B" pont helyét a kortina falsíkján, illetve meghosszabbított irányvona­lán a "BUDAsz.k. főváros" 1872-1876. évi "felmérésé"-nek " Belsőség 65. sz. szelvény"-én meghatároztuk. A helyi koordinátákkal a vízmérce központját felrak­tuk. E felrakott pontnak a szelvénykerettől mért merőleges távolságaival vízmér­cénk sztereografikus vetületű, budapesti rendszerű országos koordinátáját kaptuk: Y = + 199,47 öl, azaz + 378,30 m X= - 496,74 01. azaz - 942,05 m A mérce helyének közelebbi megállapítása végett a lépcsős kortina déli falsíkjának meghosszabbított irányvonalához csatlakozó 10 m-es területsávot kel­lett vizsgálat alá vennünk a " в" ponttól az Ybl Miklós-tér úttestéig. A vizsgálathoz a "Lépcsős Csarnok" építési terveit használtuk fel /25/. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom