Technikatörténeti szemle 1. (1962)
Edvy Gyula: A régi budai "nádori" vízmérce
А "в" pont meghatározása végett az alaprajzok és a BT. 66. jelű rajz egymásra illesztéséhez csatlakozási pontokat kerestünk. Ezeket "C", "D", "e", "E", "G" és "H"-val jelöltük. E csatlakozási pontokhoz terepen mért távolságokat találtunk a főváros 1941.évi felméréséből származó - a Szesztay-iroda által készített - 1:200 méretarányú "I. 20. v." jelű tömbrajzon. A"b" pont helyét a tömbrajzon a "c" pont közbeiktatásával a kocsis-udvar nyugati zárófalának és a lépcsős kortina déli falsikjának azonosított metszéspontjától ("h") vezettük le. - A "B-C" távolság felrakásával a " B" pont helyét is meghatároztuk. Majd a helyi koordinátákkal vízmércénk alapkövének központját felraktuk. Ellenőrzésül az alapkő központját a tömbrajz 2863. és 2864. számú sokszögpontját összekötő sokszögvonalról is számítottuk. Számításunk eredményeként az alapkő központjának Budapest szék- és főváros központi vetületi rendszerében a városi к о о r d i n át ák -hoz jutottunk: Y = + 199,44 01, azaz + 378,24 m X = - 496,68 öl, azaz - 941, 94 m Összevetve az országos és városi koordinátákat, az alábbi eltérést találj uk: Y = 0, 03 öl, azaz 0,06 m X = 0, 06 öl, azaz 0, 11 m Az eltérésben benne van az elhanyagolható vetületi különbség és ama bizonytalanság, mely az igénybevett helyszínrajzok különböző korából, méretarányából, papírbeszáradásából, a lépcsős kortina helyszínrajzonként változó falvastagságából, stb. származik. A helyi, országos és városi koordinátákkal meghatározott mércealapkő a mai térszintre felvetítve a "Lépcsős Csarnok" déli végében, Dabóczy Mihály szobrászművész műterme délkeleti belső sarkának közelében van. A műterem e belső sarkára vonatkoztatott helyi koordináták: Y = + 0,07 m, a saroktól a műterem hossztengelyével párhuzamos falsíkon mérve, X = - 0,58 m, a saroktól a műterem kereszttengelyével párhuzamos falsíkon mérve. 74
