Technikatörténeti szemle 1. (1962)
Edvy Gyula: A régi budai "nádori" vízmérce
hajóhíd a Vh.féle vízmércétől lefelé 114 ölre: 216,20 m-re, kikerekítve 216,0 m-re volt és pedig a Vh. által megállapított sodorban mérve." Pasteiner Dezső " A Duna Budapest-Dévényi szakaszán az 1838-ban Vásárhelyi által fixírozott kisvíz = "O" víz írott hosszszelvénye" és "A Duna Budapest - Gombosi szakaszán az 1838-ban Vásárhelyi által fixírozott kisvíz = "0" víz írott hosszszelvénye" című kéziratában /11/ az 1899-1908. évi dunai felmérés: a DUNA- HELYSZINRAJZ mederközépvonalára átszámítva is megadja a régi Vásárhelyi-féle vízmérce helyét. Ez a Széchenyi-Lánchíd tengelyétől lefelé: 321 m-re van. Tőle származik a régi Vásárhelyi-féle vízmérce távolságának meghatározása a Duna torkolatától is. 1932. évi március hí 15-ével vezeti rá záradékát az előbb mondott hosszszelvényeinek kéziratos másolatára; "Hogy a pontok helyét a nemzetközi kilométerezésre vonatkoztatva (azaz a Duna torkolati pontjától szám.- tott távolságokban) kapjuk meg, a jelen kimutatás "folytonos távolság" rovata alatt feltüntetett: (a dévény-budapesti szakaszon) "számértékekben: 1647 + 0C0 km számérték hozzáadandó." (a budapest-gombosi szakaszon) "számértékek: az 1647 + 000 km számértékből levonandók." Fentiek alapján a régi vízmérce helye a Duna torkolatától számítva az 1646. km + 679 m-en van az 18P9-1908. évi felmérésből származó Duna-helyszín- rajzok mederközépvonalára vetítve. / Megjegyezzük, hogy a DUNA-HELYSZINRAJZ mederközépvonalán a km- ezés kezdőpontja a Lánchíd tengelyének metszéspontjában van. Innen Dévényig ár- ellencben, Orsováig ármentében növekedik a számozás. d/ A DUNA-MAPPATIO iratanyaga Vízmércénkre találunk adatokat az Országos Levéltár Duna-mappációs anyagában, a "vízrajzi Intézet iratai" között is. Kutatásaink során az alább felsorolt iratokból meríthettünk adatot: 66
