Technikatörténeti szemle 1. (1962)

KÖZLEMÉNYEK - Szabadváry Ferenc: A Selmecbányai Bányászati Akadémia úttörő szerepe a kémiai laboratóriumi oktatás kialakításában

Szabadváry Ferenc: A SELMECBÁNYÁI BÁNYÁSZATI AKADÉMIA ÚTTÖRŐ SZEREPE A KÉMIAI LABORATÓRIUMI OKTATÁS KIALAKÍTÁSÁBAN Magyarország a középkorban Európa legfontosabb aranytermelö országa volt* Nagyon jelentős volt az ezüst- és réztermelés is. A magyar bányászat és fémkohászat ennek megfelelően a technikai fejlettség szempontjából igen magas fokon állt. A felvidéki fémbányászat és kohászat 1545-től kezdve közvetlen kincs­tári kezelésben, a bécsi kamara irányítása alatt állt. A felvidéken így történel­mileg egy jól szervezett bányászati és kohászati egység alakult ki. Erre épült rá később az első magyarországi műszaki felsőoktatási intézmény, a Selmecbányái Bányászati Akadémia. A kamarai bányák és kohók működéséhez szükséges szakembereket a ka­marai üzemeken belül képezték ki, mesterségek módjára. Az egyes tudományágak természetesen még nem váltakéi, a "bányatisztnek" egyaránt kellett értenie bá­nyaméréshez .fémolvasztáshoz és "próbázáshoz", vagyis kémiai analízishez. A próbázás gyakorlása szintén a középkorra nyúlik vissza, az ércbevál­tás és pénzkicserélés rendszere szükségessé tette a nemesfémvizsgálatot, melyet az un. kamaraházakban végeztek tűzi, majd a 15. századtól kezdve nedves úton. A nemesfémpróbázásra több középkori királyi rendelet is utal. A kémiai analízis­nek a felvidéki bánya vásárokban tehát fejlett múltja volt. A 18. században a meginduló kapitalista fejlődés igényei a bányászat és kohászat fejlesztését tették szükségessé. Számos intézkedést hoztak ennek érde­kében. 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom