Technikatörténeti szemle 1. (1962)

KÖZLEMÉNYEK - Szabadváry Ferenc: A Selmecbányai Bányászati Akadémia úttörő szerepe a kémiai laboratóriumi oktatás kialakításában

Ekkor alapították a Selmecbányái Bányászati Akadémiát, hogy megfelelő bányászati és kohászati ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzen. Ez volt a Habsburg birodalom első ilyen jellegű főiskolája.

Tudjuk azonban, hogy Mária Terézia gazdaságpolitikája arra irányult, hogy Magyarország ipara ne fejlődjék. Éppen ezért meglepőnek látszik, hogy éppen Magyarországon alakult meg ez a főiskola.

Ne felejtsük el azonban, a selmeci főiskola nem Magyarország, hanem az egész monarchia szakemberképzésének ellátására szolgált. Selmecre telepítésének történelmi, gazdasági és pedagógiai okai voltak. A meglevő bányászati szervezetre aránylag egyszerűen és kis költséggel lehetett ráépíteni a főiskolát.A hallgatók így a gyakorlatban megismerkedhettek az üzemekkel, amelyek a legkülönfélébb eljárások elsajátítására adtak lehetőséget, tekintve, hogy Selmecbánya környékén arany, ezüst, réz-, ólom- és vasércet bányásztak és ezeket részben fel is dolgoznák. Ezenkívül az itteni bányászat és kohászat közvetlenül a bécsi bányakamarának volt alárendelve, magyarországi hatóságoktól nem függött. A megalakult főiskola is a bécsi kamarához tartozott. Oktatási nyelve 1 867-ig német volt, hallgatói a monarchia legkülönbözőbb vidékeiről jöttek. A magyar oktatási nyelvet csak a kiegyezés után vezették be, amikor az Akadémiát a magyar állam vette át. Az évszázados kamarai, vagyis pénzügyigazgatási alárendeltség jellemző folyamé - nya volt, hogy az Akadémia ezután is, még századunkban is sokáig, nem a közoktatásügyi, hanem a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott.

A Selmecbányái főiskola alapítási időpontjára több évszám is tekintetbe jöhet. Említettük, hogy a királyi kamaráknak mindig voltak szolgálatában szakemberek, próbázók, bányatisztek, választók, olvasztók stb. Ezeket a kamara üzemein belül képezték ki. A képzés mesterségjellegű volt, vagyis inaskodáson keresztül, az egyes fogásokat a gyakorlatban tanulták meg.

1735-ben adott aztán ki a bécsi kamara egy rendelkezést, amely a kiképzést módosította, iskolajellegűvé tette. A rendelet részletesen szabályozta a tanmenetet, a létszámot, az ösztöndíjakat. 1735-ben alakult tehát egy bizonyosfajta bányatisztképző iskola Selmecbányán. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a rendelkezés ilyen elnevezést nem tartalmaz.)

196