Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

A FIUMEI VASÚTTERVEK A REFORMKORBAN A szerzők tanulmányukban az idevágó történeti szakirodalom, a részben publikált, német, horvát és olasz nyelvű levéltári források, saját, e témakörben végzett levéltári kutatásaik, valamint a kiadványban közölt Kossuth-Kreuter dokumentumok alapján a következő kérdéseket vizsgálják: Fiume és Magyarország közjogi és gazdasági kapcsolatai 1848-ig, vasútépítő mérnökök a reformkorban és a Kossuth nevével fémjelzett, meg nem épült vukovár-fiumei vasút problematikája, különös tekintettel, a tervezésével megbízott mérnökök - Sanfermo, Wallau, Zimpel és Kreuter tevékenységére.

1 A tanulmányban, történelmi tárgyú szövegről lévén szó, a szerzők a korabeli földrajzi elnevezéseket és mértékegységeket használják. X A Habsburg uralkodók közül elsőként III. Károly fordított különös figyelmet a tengeri kereskedelemre és a kikötőkre. 1717. június 2-án kibocsátott pátensével biztosította az Adrián a hajózás szabadságát. E rendeletét az adriai hajózást kézben tartó Velence is kénytelen volt 1 A vukovár-fiumei vasút történetének első feldolgozása Ujhely Gézától származik: „A vukovár-fiumei vasút története" Bp.1907. 144 o. „Aktákkal és Kossuth leveleivel, melyekben Széchenyi iránt nagy elkeseredés" irja Szekfü Gyula (Magyar Történet, VII. köt. 429. o.) Hozzátehetjük: Ujhely pontatlanul és sok hibával közli a forrásokat. Kossuth Kreuterhez irt leveleit, amelyeket már a századelőn a Közlekedési Múzeumban őriztek, valószínűleg olvasta, mert egyes itt található adatokra hivatkozik, de ezeket a leveleket konkrétan nem említi és nem is közli , mivel nem illenek Ujhely idealizált Kossuth portréjába. Modern, politikatörténeti feldolgozás Gergely András monográfiája: „Egy gazdaságpolitikai alternatíva a reformkorban. A fiumei vasút." Bp. 1982. 162. old. Mindkét munka érintőlegesen sok utalást és adatot tartalmaz a vukovár-fiumei vasutat tervező mérnökök tevékenységélő 1. Magyarország s egyben Horvátország XIX. századi közlekedéstörténetére vonatkozó egyetlen forráskiadványt a zágrábi egyetem adta közre 1975-ben: „Prijedlozi i projekti zeljecnickih pruga u Hrvatskoj 18251863. Szerk. Bemard Stulli. Zagreb, 1975. I.-II. 775 o. A szerzők jelen tanulmányukban döntően az itt publikált német, olasz és horvát nyelvű dokumentumokat használták. Kossuth Kreuterhez irt leveleit ez a kötet sem ismeri. A reformkori Magyarország vasútépítő mérnökeinek életútjára és szakmai tevékenységére vonatkozó történeti forrásainkat a szétszórtság mellett a hézagosság jellemzi. Ugyanezt elmondhatjuk az idevágó történeti szakirodalomról is. A témának a közlekedés- és technikatörténeti szakirodalmunkban nincs önálló feldolgozása, de több munka is tárgyalja érintőlegesen vagy tartalmaz idevágó adatokat. Első helyen kell említenünk a téma egy részének (Magyar Középponti Vasút) monografikus igényű feldolgozását Pogány Mária tollából: Vállalkozók, mérnökök, munkások a magyar vasútépítés hőskorában (18451873). Akadémiai Kiadó. Bp. 1980. 170 old. A Magyar Középponti Vasútnál 1846. január 20. és május 6. között lefolytatott helytartótanácsi vizsgálat iratait, amelyek sok adatot tartalmaznak a vasutat építő mérnökök személyéről és mérnöki tevékenységéről, részben közli és ismerteti: Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó története. Vác. 1937. 101.-114. old. Helytartótanácsi és kancelláriai iratanyagra alapozódik Pakucs Béla: A magyar vasútépítés kezdetei. Pécs 1934. 61 o. című munkája, amely a pozsony-nagyszombati lóvasutat építő mérnökök vonatkozásában tartalmaz adatokat. A reformkor legjelentősebb vasútépítő mérnökéről készült életrajzi tanulmány: Dr.Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803-1850). In: A Közlekedési Múzeum Évkönyve VII. 1983-84. szerk.: Dr.Czére Béla. Bp. 1985 KÖZDOK. 131-180. o. 7