Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)
4. Kossuth Lajos levelei (magyar szöveg, fordította: Soós Lajos és Barkóczi Jolán) 62
resztelések, bizonyítékul szolgáljon, hogy mindezt kertelés nélkül közlöm Önnel, ahelyett, hogy útra kelnék és személyesen győződnék meg a dolgok állásáról. Igazán persze egy részletes beszámoló nyugtatna meg. Vállalkozásunk létkérdés Magyarország számára. A nemzet érzi ezt, és bárki legyen, aki e fontos nemzeti vállalkozás sikerét kompromittálni próbálja, jó, ha újfent meggondolja, hogy nem tanácsos egy érdekei tudatára ébredt nemzetet megsérteni. Súlyos akadályokkal kell megküzdenünk, de a jog és az egész országban felébredt öntudat bennünket támogat, miközben mindenki feszült figyelemmel kíséri, hogyan igazolódik be a bizonyára megtisztelő választás, amelynek révén a kitűzött feladat megoldását az Ön kezébe helyeztük. Bizalmam és barátaim bizalma rendületlen, így nem marad más hátra, mint arra kérni Önt, hogy a bosszantó híresztelésekben, melyekkel még fürdőkúrám ideje alatt is félelmet kívánnak kelteni bennem, annak bizonyítékát lássa, hogy túl sok hivatott és hívatlan bíráló foglalkozik az üggyel, semhogy akár a legkisebb hiba ne okozná számunkra a legnagyobb kényelmetlenséget. Mégis úgy gondolom, minden rendben van, s csak azt kérem, hogy időnként tájékoztasson a munkálatok állásáról, egyszersmind szíveskedjen tekintetbe venni, hogy én az időt, amelyben megállapodtunk, türelemmel és teljes bizalommal kivárom, de megkívánom, és a jövőben is meg fogom kívánni a szerződésben vállalt kötelezettségek pontos betartását. Kiváló tisztelettel Nagytiszteletü Uram készséges híve Kossuth Lajos a társaság képviselője 11. F. Kreuter Úrnak Zágrábba Pest, 1847. augusztus 8. Nagytiszteletü Uram! Utolsó, július 20-án kelt levelét megkaptam, be kell azonban vallanom, hogy az áhított nyugalmat nem hozta meg számomra, az Önre bízott munka eredményéről ugyanis rendkívül keveset tudtam meg, miközben a levél tele van az állami vasúthoz történő csatlakozással kapcsolatos, pénzügyi természetű panaszokkal és tervekkel. Az előbbit kényelmetlen volt olvasnom, hisz tudom, Nagytiszteletű Uram az igazgatóság magatartását minden tekintetben lojálisnak kell hogy ítélje, mivel az még egyetlen kívánságát sem hagyta figyelmen kívül, sőt, mindegyiket a legnagyobb készséggel teljesítette. Meglepett hát, hogy ilyesféle panaszokat kell hallanom. Nem kétlem, hogy vannak váratlan kiadásai, de engedje megjegyeznem: ennek oka abban rejlik, hogy Ön a telet nem használta ki kellően a szükséges előkészületekre, így a munkát az utolsó órákban, kapkodva végezték, a segédszemélyzetet az Ön személyes jelenléte és vezetése nélkül küldték le, s az hetekig magára hagyatva egyes dolgokat elsietett, másokat rosszul oldott meg, bizonyos esetekben pedig nem tudott önmagán segíteni; mindez Önnek tetemes anyagi és időbeli veszteséget okozott, ami kellő előkészület mellett (s erre a tél folyamán volt elég idő) javarészt elkerülhető lett volna. Azért említem mindezt, mert a panaszok alapján úgy látom, mintha Ön a helyzetével elégedetlen lenne, ami engem az Ön vállalt kötelezettségeinek teljesí72