Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)
2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7
ekkor előadta, hogy Kreuter még csak ekkorra ígérte az első tervek szállítását, és a ZágrábKárolyváros szakasz terepmunkáit nem végezte el. Ezzel még a Kossuth által önhatalmúlag október 15-éig meghosszabbított határidőt sem tartotta be. Október 17-én Kossuth az igazgatóság nevében felszólította Kreutert: igyekezzen befejezni a munkát, nehogy a társaságnak szigorúan kelljen vele szemben eljárni. Megkérte a mérnököt, hogy a saját érdekében is, jelenjen meg a közgyűlés előtt, valamint készítsen legalább egy térképet, amelyre a tervezett vasút nyomvonala be van rajzolva. 132 A november 4-én megtartott rendkívüli közgyűlésen azonban Kreuter nem jelent meg. A választmány beszámolója elmondta, hogy a mérnöknek szeptemberre kellett volna elkészítenie a terveket, amely munkával ugyan késik egy kicsit, de az országgyűlési vasúttárgyalásig azt mindenképpen befejezi. A vukovári bizottság november 30-án jelezte Kossuthnak, hogy Kreuter decemberre fog elkészülni, viszont nem tudják a számára járó 4600 Ft-ot kifizetni, mert csak 3000 Ft van a kasszában. 133 Kreuter a jelentés szöveges részét végül novemberben készítette el, és decemberben vitte el Pestre, ahonnan rögtön továbbküldték Pozsonyba. A másik probléma Kreuternak a fiumei és a trieszti összeköttetés ügyében tanúsított magatartása volt. Kossuth fülébe pletykák jutottak arról, hogy Kreuter Zágrábban eldöntött tényként tálalja: a vasút Trieszt és nem Fiume felé fog kiépülni. Bécsből pedig olyan hírek érkeztek, hogy a mérnök ott kormányhivatalnokokkal tárgyalt. Bár Kossuth ezeket rosszindulatú híreszteléseknek nevezte, mint kiderült, volt igazságtartalmuk. 134 Július 20-i levelében Kreuter, akit a Vukovár-Károly város szakasz terveinek elkészítésével bíztak meg, a Bécs-Trieszt vonalhoz (Államvasút) Steinbruckon keresztül való csatlakozás hasznáról értekezett. Szerinte ez a csatlakozás elő nyös lenne Magyarország számára, mivel elvonná a forgalom egy részét az Államvasúttól. 135 Ez az okfejtés felettébb sántított, főleg a Kreuter által felvetett formában, mely egyelőre nem számolt Fiumébe vezető vasúttal. Kossuth megütközéssel olvasta Kreuter fejtegetéseit. Ráadásul kiderült, hogy Kreuter Vácott a fiumei összeköttetés ellen nyilatkozott. 136 Nem tudni, hogy ebben mennyire játszott szerepet az osztrák érdekeket kiszolgáló volta, és mennyire sértődő ttsége amiatt, hogy a Károly város-Fiume szakaszra nem kapott megbízást. Amikor Kazda Ferencet kérték fel a fiumei vonal lehetőségeinek vizsgálatára, Kreuter csalódottságának adott hangot. 137 Január 7-én közölte Kossuthtal, hogy a Zágráb-Steinbruck szakasz felmérése készen van. 138 Ez azonban, ha valóban sor került rá, csak egy nagyon általános felmérés lehetett. 139 Kreuter 1848-ban megjelent könyvében is egy Zimony-Steinbruck vasút tervezetét tárta a közvélemény elé, Alduna-Fiume összeköttetés címén. E könyvben a Károlyváros-Fiume vonalról egy szó sem esett. 140 Kreuter novemberben elkészített tervezete a 42 mérföld hosszú vasutat három fő szakaszra osztotta, és a következő építési költségeket adta meg: I. Szlavóniai vasút (4.885.521 Ft), II. Határőrvidéki vasút (3.158.689 Ft), III. Horvát vasút (4.634.116 Ft) ez összesen 12.678.326 132 Kossuth - Kreuter 1847. okt. 17. KMA 133 MOL Kgy. II. O 29 134 Kossuth - Kreutert 1847. júli. 9. KMA 135 Kreuter - Kossuth 1847. júli. 20. MOL Kgy. II. O 19 136 Kossuth - Kreuter 1847. aug. 8. KMA 137 Kreuter - Kossuth 1848. jan. 13. MOL KL VFVI R 108 Nr. 46. 138 Kreuter - Kossuth 1848. jan. 7. MOL KL VFVI R 108 Nr. 44. 139 Kreuter 18. o. E szakasz kidolgozásának nyers voltából, és a csak hozzávetőleges költségvetéséből látható, hogy Kreuter nem sokat foglalkozott vele. 140 Kreuter 38
